Az értem, hogy meg kéne köszönni minden rosszat, na de a jót? Miért kéne a jót megköszönni? Hát hiszen a jó nem is embertől való. (Jó, de, de, tőle is, tessék, tegyünk engedményeket.) Jó, legyen az is ember, de akkor legyen névtelen. És Isten állítólag a derűs adakozót szereti, nem a fogcsikorgatósat, nem azt, aki hálát vagy köszönetet vár. Akkor minek megköszönni? Még arca se legyen neki. A névtelent, csakis a névtelent szereti.

Karcsika hátra tett kézzel állt Anya és Apa előtt, nagy levegőt vett, és aztán mondani kezdte nekik a verset, de hibátlanul, olyan hibátlanul, mint a vízfolyás.

Otthoni inspirációk hatására mindig is színésznek készült. Vidékről került a főiskolára, kevés híja volt, hogy vidéken is kezdje a pályát. Ám a Vígszínház társulatánál indult a karrierje – lépésről lépésre. A Kossuth-díjas színésznő két évtizede rendez is. Hatodik esztendeje a Víg direktora. Év elején, mandátuma lejártakor, a fővárosi önkormányzat másfél évre meghosszabbította megbízatását. Azt szokta mondani: igazgatóként hű a Vígszínházi hagyományokhoz, a karakteréből adódó sajátosságokra pedig nem neki kell felhívnia a figyelmet. Annyi biztos: bátor húzása is akadt az elmúlt időszakban. Élete a színház, amelyben a karácsony is csak szusszanásnyi, de fontos pauza.

Nyolcvanöt éves korában elhunyt Lantos Ferenc Kossuth-díjas festőművész, grafikus és művészetpedagógus, Pécs díszpolgára, akinek életművét állandó kiállítás mutatja be a pécsi Vasváry-házban – adta hírül a bama.hu hírportál.

Jóannész Moszkhosz görög klerikus 578 tavaszán elindult az ortodox Kelet felfedezésére. Levante volt a leggazdagabb, legnépesebb és legkulturáltabb régiója a bizánci szuperhatalomnak. (Ha Latin-Európa sajnálatosan keveset tud is a Keletrómai Császárság történeteiről.)

Holminak nevezték. Decemberben már befejezett a múlt idő. Kenedi János történészé meg Magyar Bálinté volt a lap alapításának ötlete. A szerkesztők huszonöt éve minden hétfő délután kettő és négy óra között összegyűltek Réz Pál alapító-főszerkesztő Dunára néző lakásán, kávét ittak, közben „Rézúr” anekdotázott Örkényről meg Déry Tiborról, akiket személyesen is ismert.

Minden idők legnagyobb, Elvis Presley életéről szóló tárlat nyílt meg Londonban az O2 Arénában. A jövő augusztusig nyitva tartó kiállításon mintegy 300 darab Elvishez fűződő személyes tárgyat, ékszereket, fellépőruhákat, hangszereket lehet megtekinteni, és sok-sok zenét hallgatni.

A lengyel Ida című film a legfontosabb kategóriákban megnyerte az Európai Film díját: a legjobb film, a legjobb rendezés, a legjobb forgatókönyv és a legjobb operatőri munka szobra is ennek a műnek jutott. Emellett a közönség díja is a lengyeleknek járt, Rigában megkapta a People’s Choice Awardot.

Francia vígjáték egy lecsúszott, munka nélküli színészről, aki – jobb híján – rendőrségi helyszínelésen vállal néma szereplőként vendégszereplést. Ő a tetem, akit körberajzolnak.

Pasolini, a világhírű rendező, író, költő, nyelvész, teoretikus, magánéletével, művészeti tevékenységével is viták, támadások kereszttüzében állt. 54 éves volt, amikor 1975. november másodikán hajnalban meggyilkolták. Ez a „kifeszített pillanat” adja kiindulópontját a P. P. Pasolini-projekt címmel színre kerülő darabnak. A PR-Evolution Dance Company, a Pécsi Balett, a GG Tánc Eger, a Miskolci Balett és a Nemzeti Táncszínház együttműködésében létrejött „testjátékot” a Nemzeti Táncszínház alternatív játszóhelyén, a Marczi Közösségi Tér színpadán mutatják be december 17-én. A darab koreográfusa Nemes Zsófia. A felnőtt Pasolinit Szakály György Kossuth-, Liszt-díjas művész, a Táncművészeti Főiskola rektora alakítja, aki hét év után tér vissza a színpadra. Az esemény kapcsán szellemi atyját, egyben rendezőjét, Szemán Bélát kérdezte Sztankay Ádám.

Egy könyv, amely csaknem fél évszázadot várt a magyar kiadásra. 1967-ben jelent meg először Alexander és Margarete Mitscherlich című műve. A házaspár szociálpszichológiai elemzése akkor a náci múlttal való szembenézés első nagy hullámát vezette be Németországban. A kilencvenes évek elején nálunk is felmerült, hogy meg kellene jelentetni, de a honi könyvkiadás rejtélyes és kiismerhetetlen fordulatai miatt erre nem került sor. Most azonban, hogy a kollektív emlékezés problémája mindenütt sokat vizsgált kérdés, Magyarországon pedig a napi politikai események tükrében igencsak időszerű a téma, különösen tanulságos e kötet, amelyet a fordító, Huszár Ágnes javaslatára, Erős Ferenc előszavával jelentetett meg a Múlt és Jövő könyvkiadó. Erős Ferenc szociálpszichológussal, egyetemi tanárral beszélgettünk a Mitscherlich házaspár művéről és annak hazai aktualitásáról.

Szepes Mária -díjat adott idén először az írónőről elnevezett alapítvány : az elismerést a Vörös Oroszlán című regényből írt darab előadó, alkotói : Venczel Vera színésznő, Bodor Böbe rendező és Lőrinczi Attila dramaturg kapták.

A katalán sztárszerző ötödik regénye, az Én vétkem – amelyet számos irodalmi díjjal kitüntettek, húsz nyelvre lefordítottak – nemrég jelent meg magyarul. Figurái ide-oda cikáznak a történelemben, pokol és menny között. Barátság, szerelem, nagy mesék, szövevényes viszonyok – kész enciklopédia. Jaume Cabré a könyv magyarországi bemutatóján Varju Kata tolmács segítségével nyilatkozott a 168 Órának.

“Végül pedig szeretem ezt a drága magyar földet. Boldog vagyok, hogy itt születtem Magyarországon. Hogy láthattam a Dunát, fürödhettem a Balaton csodás kék vizében és hogy itt lakhatom a kedves szép Mecsekaljában.” -írta iskolai dolgozatában 1940-ben a pécsi zsidó elemi iskola egyik tízéves tanulója, aki nem érhette meg a felnőttkort szeretett hazájában. A pécsi zsidó gyerekek közül egyetlen ikerpár érte túl a Holokausztot.

Naplók, fényképek, levelek kerülnek elő a padlásokról, meglepően sok, ennyi év után.

A hatalom újabb arcátlan lépése volt az a nemcsak a sportolókat, hanem minden sportkedvelő embert szembeköpő húzás, hogy a nemzet sportolójának neveztették ki a csúfosan megbukott csaló államfőt.

Sorozatgyilkosság, korrupció, politika, pénz, hatalom, média – ezek a témái a világhírű svéd krimiíró legújabb, Magyarországon is kiadott két történetének. A Misteriosót és a Rossz vért eddig harminc nyelvre fordították le. Az író azt mondja: a demokrácia ideálja megfakult, mára csak a formája maradt meg, de a tartalma átalakult. És azt is mondja: aki hatalmat kap, megváltozik, és nem kerülheti el a korrupciót.