A kormány miatt mélyül a lakhatási válság?

A kormány látszólag a lakhatási válságon siránkozik, miközben a saját intézkedései jelentik a gyújtórakétát az újabb ingatlanpiaci áremelkedéshez. Egyre többen tiltakoznak a nyugdíjpénzek lakáscélú felhasználása ellen, nem véletlenül kell az erőszakos piaci beavatkozást külön megmagyarázni és hangsúlyozni az önkéntességet – írja az énpénzem.hu

Mint ismert: az NGM augusztus végén már közölte, hogy annak lehetőségét vizsgálják, hogyan fordíthatná a lakosság otthonteremtésre a hosszú távú megtakarításait. Majd a Kovács Zsolt miniszteri biztos az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szeptember végi konferenciáján bejelentette, hogy 2025. január 1-től egy éven át adómentesen feltörhetőek lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, amennyiben a pénztártag lakáscélra (például vásárlás, felújítás vagy hiteltörlesztés) fordítja az összeget.

A portál szerint ugyanakkor az újabb állami beavatkozás az árak emelkedését vetíti előre. Vagyis éppen azt okozza majd a kormány, ami ellen felemeli a szavát. Nem oldja meg a lakhatási problémát, hiszen nem lesz nagyobb a kínálat, ami mérsékelhetné az áremelkedést. Rombolja az öngondoskodást, hiszen a nyugdíjpénzeket előre elkölteti az emberekkel, kicsinálja a nyugdíjpénztárakat, és egyébként magának is gondot okoz, hiszen állampapírt kell majd eladni a pénzek felszabadításához – írja a lap.

Azóta a hazai alap- és vagyonkezelő szakmát képviselő Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) elnöksége is hasonló véleményeket fogalmazott meg. A BAMOSZ szerint a javaslat leginkább a rövid távú fogyasztás élénkítésére alkalmas, amely növelheti költségvetés áfa bevételét 2025-ben, de ennél sokkal fontosabb a magyar gazdaságra, az államra és polgáraira gyakorolt hosszú távú negatív hatása.

Épp a kormány fokozza a lakhatási válságot

Az NGM külön közleményben magyarázta el, pontosan mire lehet majd felhasználni a nyugdíjpénztári megtakarítást (gyakorlatilag bármilyen lakáscélra). Ebben külön hangsúlyozta, hogy a lakáscélú felhasználhatóság egyéni döntésen alapul.

Az NGM közleménye még azt is tartalmazza, hogy ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3-6 százalék közötti növekedést érhessen el, a kormány 21 intézkedésből álló, Új Gazdaságpolitikai Akciótervet fogadott el. Ennek része a nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélra fordítása. És bár az otthonteremtés fontosságával magyarázza ennek egyik pontját, a nyugdíjpénzek felhasználását, valójában a közlemény szövegéből az derül ki, hogy ez is szükséges a növekedéshez.

A portál elemzése szerint mesterségesen felpumpált keresletet zúdít a kormány a piacra, amivel tovább emelkednek majd az árak, amik egyébként a lakhatási válságot is okozzák.

Kérdés persze, hogy mennyire válik majd be. Mert ma mindenki készpénzként kezeli, hogy a nyugdíjpénztárakból 300 milliárd forint jelenik meg a piacon, további ezermilliárd pedig az állampapírok után fizetett kamatokból ömlik az ingatlanpiacra. Ezek viszont nem evidenciák. Míg 5 százalékos lakáshitel kamatokról álmodik Nagy Márton, egy euróért már 403 forintot kell fizetni. Amióta gyengélkedik a forint, a Bubor (Budapesti Bankközi Kamatláb) folyamatosan emelkedik. Ha ez így megy tovább, kérdés, mennyire lesznek tarthatóak az alacsony kamatok. A magasabb kamatok pedig betesznek a lakáshitelezésnek – írja a lap.

(Fotó: Bazsó Bálint/168.hu)