Itt a kormány nagy terve, ezt akarják tenni a nyugdíjpénzekkel
Régóta tervezi a kormány, hogy a nyugdíjpénzek révén mozgatja meg a piacot. Most kiderült, hogyan is akarja ezt végrehajtani a kabinet.
Egy éven át lakásvásárlásra is lehet majd használni a nyugdíjpénztári megtakarításokat egy tervezet szerint. Az NGM azt reméli, 300 milliárd forint mozdul meg így a piacon a nyugdíjpénzek jóvoltából – derül ki a Bank360.hu tudósításából.
Nagyon jó és sikeres évük lesz az idén a pénztáraknak - mondta Kovács Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) miniszteri biztosa az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) konferenciáján. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már bejelentette, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokat lakhatási célra is felhasználhatóvá tennék. Ennek a tervezetét az érintett piaci szereplők számára már elküldték.
Lakáscélra lehet felhasználni a tervezet szerint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat, az intézkedés egy évre szól, és az adókedvezmény mentes lesz a felső korláttól. Az NGM azt prognosztizálja, hogy 300 milliárd forint körüli összeg kerülhet a lakáspiacra, ami 60 milliós lakásárakkal és 15 százalékos önrésszel számolva 30 ezer körüli tranzakciót jelentene lakáshitelt vagy más forrásokat is bevonva - írja a Bank360.hu közleményében.
“A hosszú távú öngondoskodás ideológiája Magyarországon még 30 év után sem rögzült, a háztartások nem akarnak a nyugdíjig megtakarítani. Ez nem is fog megváltozni”
- mondta Kovács Zsolt.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. szeptember 19., 16:33
Augusztus végén derült ki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium egy olyan akcióterven dolgozik, amely a lakosság félretett pénzét fogyasztási célokra vonnák be. De mit akarnak a nyugdíjpénzekkel?
Itthon
2024. június 17., 08:54
A fiatalok számára nem vonzó az önkéntes Magánnyugdíjpénztári tagság, ezért régi új ötlettel állt elő az MNB.
Itthon
2024. április 21., 08:19
Beolvadás beolvadást követ a megmaradt magánnyugdíjpénztáraknál, amelyek a több mint ötvenezer kitartó pénztártag csaknem 300 milliárd forintos vagyonát kezelik.
A magyarok ingatlanban öngondoskodnak
A saját ingatlanban élők aránya 91 százalék Magyarországon, ami a negyedik legmagasabb arány az EU-ban. A hosszú távú öngondoskodás Magyarországon a lakásszerzés. Mindenki szeretne magának, a gyerekének és még az unokájának is saját tulajdonú lakást. A szabad pénzeszközöket is elsősorban lakásvásárlásra fordítanák a magyarok. A lakáspiaci tranzakciók száma is megugrott az elmúlt félévben, júliusban, augusztusban pedig további bővülés várható.
A fogyasztással kapcsolatban is sokaknak a lakáscél jut az eszébe. Az öngondoskodás tehát létezik Magyarországon, de nem nyugdíjcélra, hanem ingatlanba fektetnének be az emberek. A befektetési alapokon belül is az ingatlanalapok kiemelkedően népszerűek Magyarországon. Mivel Magyarországon magas az óvatossági motívum, és eközben az ingatlanbefektetések kiemelkedően népszerűek, ezért olyan intézkedésben gondolkoznak, amely egyszerre oldja az óvatosságot és segíti a megtakarítási célok megvalósítását.
A tagok egyébként is ingatlant vennének?
A pénztárakból kevesebb, mint 1000 fő kért eddig járadékot, pedig évente 30 ezren mennek a pénztártagok közül nyugdíjba. A havi állami nyugdíjra mindenki számít, de a pénztáraktól senki sem számít havi kifizetésre - hangsúlyozta a miniszteri biztos. Ma egy önkéntes pénztárban nem kifejezetten nyugdíjcéllal takarítanak meg. Az ingatlanról viszont úgy gondolják a magyarok, hogy abból valami lesz, sokan kiadják, és ez a nyugdíjuk kiegészítése.
Az NGM szeretné az időskori jövedelemtöbbletet és az ingatlanbirtoklást összhangba hozni. A pénztárak tavaly 80,9 milliárd forintot fizettek ki egyösszegű kifizetésként, emellett 30,5 milliárdot a várakozási idő letelte, de még a nyugdíjkorhatár előtt fizettek ki, további 26 milliárd forint fölötti egyéb kifizetés volt. Kovács Zsolt szerint ennek a jelentős része lakáscélt szolgált – olvasható a Bank360 elemzésében.
Rekordszinten a lakossági megtakarítások
Egy elemzésből nemrég kiderült, hogy fogyasztás helyett a megtakarítást választották a tehetősebb magyarok. Az állampapír és a befektetési alap a kedvenc, de a készpénzállomány is csúcson van, külföldre pedig egyre több pénzt menekít a lakosság. Vagyis a kisebbik része.
Fogyasztás helyett inkább hízott a háztartások vagyona, legalábbis azoké, akik képesek voltak megtakarítani. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss előzetes adatai szerint a második negyedév végén 105 517,1 milliárd forinton tetőzött a lakosság pénzügyi vagyona, amiben nincsenek benne az ingatlanjaik értéke. Ez az összeg háztartásonként átlagosan már 26,3 millió forint körüli megtakarítást jelentene, de a pénzügyi vagyon döntő része a felső tíz százalék kezében van. Az MNB korábbi vagyonfelmérése szerint ennek a vagyonnak mintegy kétharmada a legjobban élő tizedé. A lakosság szegényebbik 70 százaléka a pénzügyi vagyon alig hatodával rendelkezett 2020-ban, és vélhetően azóta sem változott érdemben a helyzet.
Fogyasztás helyett spórolás
A második negyedévben soha korábban nem látott összeget tettek félre a magyarok. A jegybank adatai szerint 2723,4 milliárd forintnyi friss pénz került valamilyen pénzügyi eszközbe, a hozamok viszont nem alakultak jól, 24,5 milliárd forintot buktak a kisbefektetők. Az év egészét tekintve azonban nem lehet okuk a panaszra, hiszen az első félévben összesen 2360 milliárd forintot tett ki az árfolyamnyereségük, a teljes új megtakarítás pedig csaknem 4440 milliárd forint volt, ami háztartásonként 1,1 millió forintra jönne ki, de nyilván hatalmas különbségek vannak az egyes családok megtakarítási képességei között.
További részletek itt.
(Kiemelt kép: Thomas Warnack/dpaAFP)
