Nyugdíj: komoly gondok vannak a nyugdíjpénzek körül, lépni fog az MNB
A fiatalok számára nem vonzó az önkéntes Magánnyugdíjpénztári tagság, ezért régi új ötlettel állt elő az MNB.
Aggódik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az önkéntes nyugdíjpénztárak miatt. A fiatalok beléptetése, a hosszútávú működőképesség fenntartása érdekében szerintük reformra van szükség – írja az énpénzem.hu
Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok száma 15 éve folyamatosan csökken. 2023 végén 1,1 millió tag rendelkezett önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással, 0,3 millió fővel kevesebb, mint a csúcspontot jelentő 2008-ban – állapította meg kockázati jelentésében (a teljes elemzést itt nézheti meg) az MNB. A tagság átlagéletkora növekszik, az egy főre jutó nyugdíjcélú megtakarítások alacsony szintje pedig – részben a nem fizető, passzív tagok magas arányából adódóan – csak csekély mértékű jövedelemkiegészítést jelent az állami nyugdíjon felül.
A folyamatok fő oka a jegybank szerint, hogy a kiegészítő nyugdíjcélú termékekkel nem sikerül megszólítani a fiatalabb generációt. Az önkéntes nyugdíjpénztárak korösszetételét vizsgálva látható, hogy 2002-ben a 45 évesnél fiatalabb generációk körében az önkéntes nyugdíjpénztári tagság határozottan népszerűbb volt, mint 2022-ben: míg a korábbi évben 677 ezren, az utóbbiban már csak 412 ezren voltak tagok ebből a korosztályból. A fiatalok számára a pénztártagság napjainkban nem elég vonzó alternatíva, belépésük elmaradása pedig hozzájárul ahhoz, hogy a tagság a társadalomnál jelentősebb mértékben öregszik el. A tőkepiac finanszírozásában is fontos szerepet betöltő nyugdíjpénztárak hosszútávú működőképességének fenntartása érdekében reformra van szükség – nyomatékosította a jegybank.
MNB: jöhetnek a jóléti alapok
Ötletével már öt évvel ezelőtt előállt az MNB. Mint akkoriban felvázolták: mindenféle megtakarítás, így a nyugdíjcélú és az egészségcélú pénzek is úgynevezett jóléti alapokba kerülhetnének, hogy hatékonyabbá tegyék az időskorra történő megtakarítást és az egészségpénzek felhasználását is. Az elképzelések szerint minden munkavállalót automatikusan beléptetnének a rendszerbe, ahova a fizetésük bizonyos százalékát utalnák. Ezt egészítenék ki a munkáltatók, akik az adóalapból leírhatnák a befizetéseket, az állam pedig a jelenlegi adókedvezmények helyett támogatást nyújtana.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. június 13., 14:14
Június végéig még a tavalyi feltételek szerint is kérhető a nyugdíj megállapítása, utána azonban minden megváltozik.
Gazdaság
2024. június 11., 16:58
Különösen annak érdemes figyelni, aki a nyugdíj helyett továbbra is munkában marad.
Itthon
2024. június 11., 13:15
A Pénzcentrum megvizsgálta, hogy az öregségi nyugdíj összegéből mekkora mennyiségeket lehet megvásárolni az általuk kiválasztott tíz termékből. Meglepő eredmények születtek, aminek örülhetnek a magyar nyugdíjasok.
Sokaknak jutott az egészről eszébe a magánnyugdíjpénztári rendszer (a fiatalok automatikus beléptetése és bérből levont rész is erre hajazhat), amit a Fidesz hatalomra kerülése után bedarált. Nagy kérdés, hogy pontosan miként alakítanák ki a rendszert, ki kezelné a pénzt.
A portál értékelése szerint az új szisztémában a megtakarítások ezúttal semmiképpen sem veszhetnek el, ugyanakkor megfelelő verseny híján, és a vagyonkezelésbe esetleg beleszóló állami érdek miatt sokkal inkább kérdéses a hozam volumene.
Így lehet a legmagasabb a nyugdíj
A nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása, azaz a nyugdíjrögzítés segíthet elérni a lehető legmagasabb nyugdíj elérésében – írja az ado.hu. Ez a lehetőség azoknak lehet leginkább fontos, akik elhalasztották a nyugdíjazásuk időpontját. Ennek több oka is lehet, példál ha valaki továbbra is változatlan feltételekkel, teljes munkaidőben szeretne dolgozni a nyugdíjkorhatár elérése után. Ami a későbbi nyugdíj összege szempontjából is kedvező, mivel így a korhatár betöltésekor már meglévő szolgálati idő tovább növekszik, akár több évvel is.
Szolgálati idő ugyanis az életkortól függetlenül mindaddig szerezhető, amíg az öregségi nyugdíj megállapítása nem történik meg. Nyugdíjasként végzett munka esetén viszont már nem szerezhető további szolgálati idő, mert ekkor már nem történik a kereset után társadalombiztosítási járulékfizetés. Szintén fontos szempont lehet a korhatár betöltését követő későbbi időponttól igényelt nyugellátásnál a további munkával elért kereset összegének nagyságrendje, mivel a nyugdíj összege a szolgálati idő hossza mellett a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől is függ.
A nyugdíj rögzítése emelt összeggel járhat
Előfordulhat, hogy más a nyugdíj összege a korhatár betöltése időpontjában, mint egy későbbi időpontban. A nyugdíjigény viszont visszamenőleg legfeljebb csak hat hónapra érvényesíthető. Így ha a korábbi időponttól igényelt nyugdíj összege magasabb lenne bármilyen oknál fogva (például részmunkaidőre való áttérés miatt) a korhatár utáni nyugdíj összegénél, már nem kerülhet a magasabb összegű nyugdíj folyósításra.
Ezt a helyzetet oldja meg a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása, azaz rögzítése. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 82.§ (1) bekezdése tartalmazza azt a lehetőséget, amely szerint, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, tehát már jogosult az öregségi teljes nyugdíjra, kérheti öregségi nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását, azaz rögzítését.
További részleteket itt olvashat.
(Fotó: Attila KISBENEDEK / AFP)
