Így lehet a legmagasabb a nyugdíj
Különösen annak érdemes figyelni, aki a nyugdíj helyett továbbra is munkában marad.
A nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása, azaz a nyugdíjrögzítés segíthet elérni a lehető legmagasabb nyugdíj elérésében – írja az ado.hu. Ez a lehetőség azoknak lehet leginkább fontos, akik elhalasztották a nyugdíjazásuk időpontját. Ennek több oka is lehet, példál ha valaki továbbra is változatlan feltételekkel, teljes munkaidőben szeretne dolgozni a nyugdíjkorhatár elérése után. Ami a későbbi nyugdíj összege szempontjából is kedvező, mivel így a korhatár betöltésekor már meglévő szolgálati idő tovább növekszik, akár több évvel is.
Szolgálati idő ugyanis az életkortól függetlenül mindaddig szerezhető, amíg az öregségi nyugdíj megállapítása nem történik meg. Nyugdíjasként végzett munka esetén viszont már nem szerezhető további szolgálati idő, mert ekkor már nem történik a kereset után társadalombiztosítási járulékfizetés. Szintén fontos szempont lehet a korhatár betöltését követő későbbi időponttól igényelt nyugellátásnál a további munkával elért kereset összegének nagyságrendje, mivel a nyugdíj összege a szolgálati idő hossza mellett a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől is függ.
A nyugdíj rögzítése emelt összeggel járhat
Előfordulhat, hogy más a nyugdíj összege a korhatár betöltése időpontjában, mint egy későbbi időpontban. A nyugdíjigény viszont visszamenőleg legfeljebb csak hat hónapra érvényesíthető. Így ha a korábbi időponttól igényelt nyugdíj összege magasabb lenne bármilyen oknál fogva (például részmunkaidőre való áttérés miatt) a korhatár utáni nyugdíj összegénél, már nem kerülhet a magasabb összegű nyugdíj folyósításra.
Ezt a helyzetet oldja meg a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása, azaz rögzítése. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 82.§ (1) bekezdése tartalmazza azt a lehetőséget, amely szerint, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, tehát már jogosult az öregségi teljes nyugdíjra, kérheti öregségi nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását, azaz rögzítését.
Amennyiben az érintett személy a korhatár betöltését követően tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez alatt az idő alatt nem kéri a nyugdíj folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején választhatja a számára kedvezőbb nyugdíjat a korhatár betöltésére kiszámított, és az éves nyugdíjemelésekkel növelt nyugdíj, illetve a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összegű nyugdíj közül.
Nem mindenki választhatja ezt a megoldást
Nem élhet a nyugdíjrögzítés lehetőségével az, aki a nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjáig tartó idő legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjban (állandó özvegyi nyugdíjban) részesült. Szintén nem veheti igénybe a nyugdíj folyósítás nélküli megállapításának lehetőségét a korhatár betöltésekor még csak öregségi résznyugdíjra jogosult, tehát húsz év szolgálati idővel még nem, de legalább tizenöt év szolgálati idővel már rendelkező személy sem a szolgálati idő rövidsége miatt. A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátását igénybe vevő hölgy pedig azért nem élhet ezzel, mert a korhatárt ez a hölgy még nem érte el a kedvezményes nyugellátás megállapításakor.
(Kép forrása: Pixabay)