Így számítható ki az állami nyugdíj összege

A magyar nyugdíj rendszere gyakorlatilag egy útvesztő, ám van mód arra, hogy megtudjuk, mekkora lesz az államtól kapott bevételünk idős korunkban.

2024. június 7., 11:28

Szerző:

A nyugdíj kiszámításának módszere szédületesen bonyolult, így a legtöbben feltehetően nagy vonalakban sem tudnák felvázolni, hogy milyen metódussal állapítják meg az induló nyugdíjak összegét – közölte cikkében a Bankmonitor, mely cikkében ezt a problémát igyekszik orvosolni. Hozzáteszik, az interneten elérhető pofonegyszerű nyugdíjkalkulátorok egyáltalán nem megbízhatóak: a várható nyugdíj kiszámításához ugyanis meglehetősen komplikált (de nem reménytelen) számítási folyamatnak kell nekiveselkedni.

Ha a lehető legegyszerűbben szeretnénk bemutatni a Magyarországon alkalmazott nyugdíjszámítási módszert, akkor azt mondhatjuk, hogy az induló nyugdíj összege két szám szorzataként adódik. Az egyik szám egy úgynevezett „havi átlagkereset”, a másik szám pedig egy százalékban kifejezett „szorzószám”, melynek nagysága a szolgálati idő hosszúságától függ

– írja a Bankmonitor, hozzátéve: ez önmagában talán nem tűnik bonyolultnak, de mind a havi átlagkereset, mind a szorzószám megállapításához hosszú és rögös út vezet.

A nyugdíj legfontosabb eleme: a szolgálati idő

Magyarországon az a személy jogosult öregségi teljes nyugdíjra, aki a születési évének megfelelő nyugdíjkorhatárt – jelenleg 65 év – betöltötte, valamint rendelkezik legalább 20 évnyi szolgálati idővel. (Kivételt képez ez alól a „Nők40” néven elhíresült korkedvezmény, ugyanis a nők 65 éves koruk betöltése előtt is nyugdíjba mehetnek, amennyiben igazolni tudnak legalább 40 évnyi jogosultsági időt.)

A szolgálati idő alapesetben azt az időszakot jelenti, amely alatt a nyugdíjigénylő nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett.

A szolgálati idő hosszát napra pontosan kell meghatározni, majd a fentebb említett szorzószám megállapításához évekre kell átszámítani (365-tel elosztani), végül egész évekre kerekíteni, mégpedig minden esetben lefelé! Ha például a nyugdíjigénylő 40,99 év szolgálati időt tud felmutatni, akkor is csak a 40 évhez tartozó szorzószámra jogosult.

Minél hosszabb szolgálati idővel rendelkezik valaki – írja a Bankmonitor –, a nyugdíjszámításkor annál magasabb szorzószámmal kell megszorozni a havi átlagkeresetét. Most pedig lássuk, a különböző hosszúságú szolgálati időkhöz mekkora szorzószám rendelhető:

  • 30 évhez: 68%
  • 35 évhez: 73%
  • 40 évhez: 80%
  • 45 évhez: 90%
  • 50 vagy annál több évhez: 100%.

Ezek tehát azok a szorzószámok, melyekkel a havi átlagkereset összegét megszorozva adódik az induló nyugdíj összege.

Így számítják ki a nyugdíjhoz szükséges átlagkeresetet

A nyugdíjszámításhoz szükséges „havi átlagkereset” hétköznapi megfogalmazásban azt takarja, hogy az 1988-tól szerzett kereseteket többé-kevésbé mai értékre átszámítják, és ezekből vonnak havi átlagot.

A precízebb megfogalmazás szerint az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának napjáig terjedő időszakban kell figyelembe venni a nyugdíjjárulék (újabban társadalombiztosítási járulék) alapját képező kereseteket. Ezeket a bruttó kereseteket először „nettósítani” kell oly módon, hogy minden évre vonatkozóan az adott évben érvényes szabályok szerint csökkenteni kell a járuléktartalommal és az adótartalommal.

Végül a szolgálati idő hosszúságának és a havi átlagkereset összegének kalandos kiszámítása után már csak egy szorzás van hátra, azaz a havi átlagkeresetet meg kell szorozni a szolgálati időhöz tartozó nyugdíjszorzóval.

Nem lesz elég az állami nyugdíj

Az így kapott eredmény ugyanakkor nem feltétlenül tölt el mindenkit boldogsággal, miután a munkával töltött aktív életszakaszt követően óriási a kockázata a jelentős jövedelemcsökkenésnek a Bankmonitor szerint. A nyugdíjba vonulással ugyanis egyik napról a másikra akár a felére is zuhanhat a bevételünk, ami drasztikus életszínvonal-csökkenést vonna maga után, hacsak nincs más forrásból érdemi kiegészítő jövedelmünk. Éppen ezért a szakértők egybehangzó véleménye szerint nem szabad kizárólag az állami nyugdíjra hagyatkozni: kulcsfontosságú, hogy időben elindítsunk egy nyugdíjcélú megtakarítást, amellyel jelentősen növelhetjük az időskori bevételeink szintjét.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Hans Lucas via AFP)

Sajtóinformációk szerint az Európai Bizottság rohamtempóban írhatja át a hatályos vámszabályokat, és még júliusban előállhat velük. Így a filléres termékeket árusító Temu az elemi lényegét veszítheti el.