Érik a rezsikatasztrófa: ezért veszíthetjük el a rezsicsökkentést

Európa klímasemlegességi célkitűzései új kihívások elé állítják a magyar önkormányzatokat is, amelyeknek komoly szerep jut az épületek energetikai korszerűsítésében és a megújuló energiák terjedésének elősegítésében. A klímacélok a fosszilis energiára épülő rezsicsökkentés rendszerét is bedönthetik, az elavult háztartásokban pedig az új szabályozók könnyen rezsikatasztrófát okozhatnak.

2025. június 11., 12:01

Szerző:

Érik a rezsikatasztrófa: ezért veszíthetjük el a rezsicsökkentést

Egy friss uniós tanulmány szerint az épületek energiahatékonysága, a megújuló energiák alkalmazása és a közösségi energiamegoldások nemcsak környezetvédelmi, hanem társadalmi és biztonságpolitikai kérdéssé is váltak. A Régiók Európai Bizottságának megrendelésére készült dokumentumot az ENVE szakbizottság ülésén mutatták be, melyről a Pénzcentrum számolt be. A klímacélok teljesítése érdekében megszűnhet a jelenlegi, fosszilis energiára épülő rezsicsökkentés rendszere, ami az energetikailag elavult otthonokkal és magas energiafüggőséggel rendelkező magyar háztartásokat könnyen rezsikatasztrófába sodorhatja.

Ismét a legszegényebbeket sújtja a rezsikatasztrófa

Az Európai Unió célja, hogy 2050-re klímasemleges kontinenssé váljon, ehhez azonban már 2030-ra 55 %-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A „Fit for 55” csomag értelmében 2028-tól minden új középületnek, 2030-tól pedig minden új épületnek nulla energiaigényűnek kell lennie, a meglévő középületek legalább három %-át évente kötelező lesz felújítani. Emellett a tagállamoknak 42,5 %-os megújuló energiaarányt kell elérniük 2030-ra.

A magyar önkormányzatok előtt komoly feladatok állnak, miközben adminisztratív és pénzügyi kapacitásaik gyakran szűkösek. Magyarország számára a kihívás többszörös: az épületállomány nagy része elavult, alacsony energiahatékonyságú, és mindeközben az energia-szegénység is súlyos probléma. Az Eurostat adatai szerint 2023-ban sok magyar háztartás nem tudta megfelelően fűteni otthonát. A helyi önkormányzatoknak nemcsak új fűtési-hűtési terveket kell kidolgozniuk, hanem részt kell venniük energia-közösségek létrehozásában, ösztönözniük kell az önfogyasztást, és közreműködniük a megújuló energia gyorsító zónák kijelölésében is. A tanulmány szerint a zöld átállás végrehajtása környezeti, gazdasági és társadalmi reformot is jelent.

Az ajánlások között szerepel, hogy egyszerűsíteni kell az EU-s forrásokhoz való hozzáférést, erősíteni kell az önkormányzatok kapacitásait pénzügyi, szakmai és humán téren, támogatni szükséges a társadalmi részvételt, különösen a sérülékeny csoportok bevonását, valamint prioritássá kell tenni az energiahatékonyságot a helyi fejlesztési tervekben. Bár számos akadály áll az önkormányzatok előtt, vannak előremutató kezdeményezések is. Egyre több település vesz részt uniós projektekben, alakulnak energia-közösségek, és az Európai Beruházási Bank támogatása révén lehetőség nyílik épületenergetikai beruházások megvalósítására.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

A zöld átállás költségei különösen a kisebb települések számára jelenthetnek komoly terhet. Az éves 1,9 %-os energiafogyasztás-csökkentési cél elérése komplex beruházásokat igényel, ugyanakkor a kihívást nem a pénz hiánya, hanem az elérhetőségének adminisztratív akadályai jelentik. A szakértők szerint a lakosság, különösen az alacsony jövedelmű háztartások bevonása elengedhetetlen, és az önkormányzatok kulcsszerepet játszanak abban, hogy ez a társadalmi részvétel és elfogadás megvalósulhasson.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó:  TBIT via Pixabay)

A rovat további cikkei