A klímaváltozással beköszöntött az igazi rezsicsökkentés
Az idén rendkívül korán beköszöntött nyárias időjárás megtette a hatását: ez volt az igazi rezsicsökkentés.
Miután a 20. század kezdete óta tartó rendszeres hazai meteorológiai mérések történetének legenyhébb telét és februárját hagytuk magunk mögött, a tavaszi hónapokban is folytatódott az átlagosnál jóval melegebb időjárás Magyarországon. Az idei március szintén rekord magas országos középhőmérsékletet hozott, majd az 1901 óta a nyolcadik legenyhébb áprilist az átlagnál ugyancsak melegebb május követte, így összességében a mostani tavaszi évszak volt a valaha mért legmelegebb a HungaroMet adatai szerint. Ez természetesen meglátszott a gáz- és villanyszámlákon is, mondhatjuk azt is, hogy igazi rezsicsökkentés következett be.
A március végétől április közepéig tartó időszak különösen enyhe volt, melynek nagy részében a 24 órás középhőmérsékleti értékek 20 Celsius-fok közelében alakultak. Ez a még az utóbbi évtized adataival összevetve is kiemelkedő szintet jelöl, pedig ebben az időszakban már egyre határozottabban érzékelhető volt a felmelegedés – írja a Portfolio.
Ezt plasztikusan megmutatja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által rendelkezésünkre bocsátott, az úgynevezett gáznapi (az adott nap 06:00 órájától a következő nap 05:59-ig terjedő időszak) középhőmérséklet alakulását jelző adatok grafikonos megjelenítése is. A kontraszt az utóbbi pár év, vagyis a 2020-as évek elejének hasonló, de a mostaninál jóval hűvösebb időszakával összevetve kiváltképp szembetűnő, amikor is a március végi, április eleji periódusban többször a 0 és 5 fok közötti sávban alakult a középhőmérséklet.
Klímaváltozással érkezik a rezsicsökkentés
A sokkal inkább a nyári hónapokat idéző magas hőmérsékleti értékeknek megfelelően alakultak az időszak hazai energiafelhasználási adatai is, a szintén a MEKH-től származó belföldi napi földgázfelhasználási adatok igazolják a külső hőmérséklet és a fűtési igény közötti erős összefüggést. Ezek szerint a hazai gázfogyasztás már az idei március elejétől olyan alacsonyan alakult, mint a korábbi években április második felében, vagyis a hivatalosan április 15-ig tartó fűtési szezon után.
Március vége felé aztán a felhasználás erről a napi 25-33 millió köbméteres szintről is tovább süllyedt, és március 29-étől április 16-áig 20 millió köbméter alatt, egyes napokon alig 10 millió köbméter felett alakult.
Ezek a felhasználási értékek - az adott napok középhőmérsékleteinek megfelelően - még az elmúlt, már erősen melegedő évtizedben is inkább májusra voltak jellemzőek, míg a korábbi évek hasonló időszakaiban nem ritkán 2-3-szor nagyobb volt az ország napi gázfogyasztása.
Az április második felében történt átmeneti hőmérsékleti visszaesés ideiglenesen a földgázfelhasználást is megdobta, de május elejétől már mindkét mutató visszatért a nyárias formához, amint ezt a grafikonok is mutatják. (A felhasználási adatok a napi szállítóvezetéki földgázfelhasználást tartalmazzák, amit az FGSZ Földgázszállító Zrt., mint szállítási rendszerüzemeltető biztosít a MEKH számára.)
A meleg időnek jelentős szerepe volt abban is, hogy a fűtési szezon végére a hazai földgáztárolók töltöttsége rekord magasan, 60% felett maradhasson. A betárolás már április első felének nyárias napjaiban megkezdődött, május végére pedig töltöttségük meghaladta a 75%-ot, ami Európában a legmagasabb értékek között van. Az uniós feltöltési terv alapján Magyarországnak július elejére kellene elérnie a 65 százalékos szintet, ez az elvárás már jóval korábban, május elejére teljesült. A végleges célérték november elsejei határidővel az Európai Unió földfelszín alatti tárolóval rendelkező tagállamai számára egységesen 90 százalék - közölte korábbi Facebook-bejegyzésében az Energiaügyi Minisztérium (EM).
A jelenleg elérhető mintegy 5 milliárd köbméternyi készlet több mint kétszerese az elmúlt fűtési szezonban a háztartások által felhasznált mennyiségnek. A megfelelő felkészülés és a tudatosabb fogyasztás részben a fűtési szezonra is jellemző enyhe hőmérsékleti viszonyok tették lehetővé azt is, hogy Magyarország a megelőző öt év átlagához képest egymást követő két esztendőben is ötödével csökkentette a gázfelhasználást – írja a lap.