Bezuhant a gázfogyasztás: ez áll a háttérben

Sem állami, sem önkormányzati szinten nem volt szükség a gázfogyasztást korlátozó intézkedésekre az elmúlt télen - közölte az Energiaügyi Minisztérium kommunikációs főosztálya vasárnap az MTI-vel annak apropóján, hogy április közepén véget ért a hivatalos fűtési szezon.

 

2024. április 21., 10:54

Szerző:

A tájékoztatás szerint a nagyarányú megtakarítást hozó előző fűtési szezonhoz képest több mint negyedmilliárd köbméterrel, 4,3 százalékkal volt alacsonyabb a gázfelhasználás.

A minisztérium azt is kiemelte, hogy a megfelelő felkészülés és a gáztárolók magas töltöttségi szintje miatt az ellátás biztonsága egy pillanatra sem forgott veszélyben.

Az elmúlt fűtési szezonban 259,4 millió köbméterrel maradt el a földgázfogyasztás a megelőző fűtési szezonétól - ismertették a részleteket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) MVM Csoport adatszolgáltatásán alapuló összegzése alapján. Hozzátették, hogy a lakossági felhasználás 4,6 százalékkal, a gazdaságé pedig 4,1 százalékkal csökkent 2023 október közepétől 2024 április közepéig. Ez különösen az alacsony bázisra tekintettel komoly eredmény: a 2022/2023-as fűtési szezonban közel negyedével, 2 milliárd köbméterrel kevesebb gáz fogyott, mint egy évvel korábban - emelték ki.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a további csökkenést úgy sikerült elérni, hogy a kedvezőbb ellátásbiztonsági helyzetben ezúttal nem volt szükség rendkívüli intézkedésekre. A kormány nem tartotta érvényben a 18 fokos hőmérsékleti korlátozást a közintézményekben, a települések nem kényszerültek uszodák, könyvtárak, múzeumok átmeneti bezárására.

A tájékoztatás kitért arra is, hogy míg a fűtési szezon első felében valamelyest bővült a felhasználás, a második három hónapban az enyhe időjárás is hozzájárult a megtakarításhoz. Példaként írták, hogy április első két hetének nyárias napjaiban a megelőző esztendő azonos időszakához képest kiugró mértékben, 70 százalékkal esett vissza a háztartások gázfogyasztása.

A villamos energia szerepe fokozatosan erősödik az energiamixben - közölték. Mint írták, erre utal az is, hogy az áramfelhasználás kismértékben, 1,3 százalékkal nőtt az elmúlt fűtési szezonban. Azonos arányú emelkedés látható e téren az idei első negyedéves adatokban is - tették hozzá. Megjegyezték, hogy a földgáz esetében viszont januártól márciusig is csökkenés mutatható ki, a 100 millió köbméterrel alacsonyabb igénybevétel 3,2 százalékos mérséklődést jelent.

Magyarország egymást követő két időszakban teljesítette felül az uniós elvárást a gázfogyasztás visszafogásában - emelték ki, hozzátéve, hogy az előző öt év átlagához képest a tagállamoknak 15 százalékkal kellett kevesebb földgázt használniuk. Hazánk a kötelező szintet meghaladó, 20 százalékos megtakarítást ért el tavaly után idén áprilisig is - hangsúlyozták. Úgy látják, hogy a gazdaság újraindulásával a vállalkozások energiaigénye nőhet, de az elért fogyasztáscsökkentés nagyobbik hányada hosszabb távon is megőrizhető lehet.

Az Energiaügyi Minisztérium arra is emlékeztetett, hogy a magyar családok a rezsicsökkentésnek köszönhetően változatlanul Európa legalacsonyabb áram- és gázárait fizetik. Hozzátették, hogy a kormány a háborús időkben is többféleképpen segíti a háztartásokat energiafogyasztásuk mérséklésében. Példaként írták, hogy a Napenergia Plusz Program a zöldenergia termelésére és tárolására alkalmas modern napelemes rendszerek telepítését támogatja, ezzel erősíti az önellátási képességet. A júniusban induló otthonfelújítási program az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítésével járul hozzá ahhoz, hogy a nyertesek könnyebben tarthassák fogyasztásukat a rezsivédett sáv alatt - írták.

Klímaváltozás: az idei tél volt az eddigi legmelegebb a világon

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte még március elején az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest.

A Copernicus közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet.

Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti.

A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az idei tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot - tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat.

Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Agrármérnök: nem lesz mit ennünk

„Ha a mezőgazdaság nem alkalmazkodik nagyon gyorsan a klímaváltozáshoz, akkor a folyamatok visszafordíthatatlanná válnak, és bekövetkezik az összeomlás”– állítja Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.

„A szántást azonnal be kellene tiltani Magyarországon” – mondja Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora. A magyar burgonya veszélyben van, a baracktól lassan elbúcsúzhatunk. A mezőgazdaság nem siet alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, márpedig azonnali és teljes struktúraváltás kell: más növényfajtákat kell termelni, gyökeresen más technológiákat alkalmazni, máskülönben a folyamatok visszafordíthatatlanná válnak, és bekövetkezik az összeomlás. Ami nagyjából azt jelenti, hogy nem lesz mit ennünk – írja a 24.hu.

(Fotó: 168.hu)