Ezekben az országokban nincs állami nyugdíj, de akkor miből élnek az idősek?

Számunkra természetes, hogy a sok-sok ledolgozott évtized után, nagyjából 65 éves korunk körül (a nők még hamarabb) nyugdíjba vonulunk. Ez általában egyenlő azzal, hogy elköszönünk a munkatársaktól, másnap már nem megyünk be dolgozni, mégis számíthatunk arra, hogy minden hónap első felében pénzt hoz a postás vagy landol egy meghatározott összeg a folyószámlánkon. De nem minden országban van ez így.

Vannak olyan országok, ahol nincs általános állami nyugdíjrendszer, vagy csak korlátozottan, részlegesen működtetik. Egyes országokban az állami helyett a magánszektorban működő nyugdíjrendszerek vagy más nyugdíj-megtakarítási formák dominálnak.

Állami nyugdíj nem minden országban létezik

Szingapúrban nincs hagyományos állami nyugdíjrendszer. Ehelyett a Central Provident Fund (CPF) nevű kötelező magánnyugdíjrendszer működik, amelyet a munkavállalók és a munkaadók hozzájárulása finanszíroz. A CPF számos funkciót lát el, többek között az egészségügyi kiadások fedezését, a lakhatás finanszírozását és a nyugdíj-megtakarításokat.

Chile 1980-ban váltott át magánalapú nyugdíjrendszerre. A chilei munkavállalók kötelesek magán nyugdíjalapokba fizetni, amelyeket nem az állam, hanem magánszervezetek kezelnek. Bár ez jár néhány előnnyel, például a magánbefektetések potenciálisan nagyobb hozamaival, sok kritika és vita kísérte a rendszert. Kritikusok szerint nem biztosítja az egyenlő hozzáférést a nyugdíjhoz, és sokan a nyugdíjrendszer működésével és igazságosságával kapcsolatos problémákat vetnek fel.

Kuvaitban sincs hagyományos állami nyugdíjrendszer. Ehelyett a kuvaiti állampolgárok számára a kormány támogatásával működő Al-Aman Investment Company kínál nyugdíj- és megtakarítási termékeket.

A ledolgozott évek alatt a kuvaiti munkavállalók a fizetésük egy részét, a munkaadók pedig egy bizonyos összegű hozzájárulást fizetnek. Ez képezi majd az öregségi nyugdíj összegét.

Ez csak néhány példa olyan országokra, ahol nincs hagyományos állami nyugdíjrendszer. Az ilyen országokban általában más nyugdíj-megtakarítási formákat vagy magánszektorban működő módszereket fejlesztettek ki annak érdekében, hogy az emberek számára biztosítva legyen az időskori pénzügyi biztonság. Ám jól látható a fentiekből, hogy minél kevesebbet dolgozott valaki az aktív évei alatt, annál kevesebb nyugdíjra számíthat.

Hol a legjobb nyugdíjasnak lenni?

Néhány országban egészen magas nyugdíjat kapnak az idősek az állami vagy magánnyugdíjrendszeren keresztül, illetve az összeg befizetésének hosszú távú támogatásával.

Luxemburgban az állami nyugdíj mellett számos magánnyugdíj-pénztár is működik, és az országban igen magas a nyugdíjasok átlagos jövedelme.

Norvégiában is magas a nyugdíjak szintje az állami nyugdíjrendszer és a magánnyugdíjpénztárak kombinációjának köszönhetően, de a fizetésből levont magánnyugdíj-járulék is jelentős lehet.

Izlandon is magasak a nyugdíjak, az állami nyugdíj mellett sokan fizetnek be magánnyugdíj-pénztárakba, így ott is magas az átlagos nyugdíjas jövedelem.

Svájcban a nyugdíjrendszer egy hárompilléres rendszeren alapul, amely magában foglalja az állami nyugdíjat, a munkáltatói nyugdíjpénztárakat és az egyéni nyugdíjcélú megtakarításokat. Ebben az országban is magas a nyugdíjak szintje, amihez a magas életszínvonal és a gazdasági stabilitás is hozzájárul.

Fontos megjegyezni, hogy Svájcban a nyugdíjrendszer része az ún. házassági kompenzáció is, amely lehetővé teszi az egy háztartásban élő házastársak számára, hogy az egyikük nyugdíjának hiányos volta esetén a másik házastárs jövedelmének bizonyos százalékát kapja meg.

Ezenkívül a svájci nyugdíjrendszer része az úgynevezett harmadik pillér. Ez az egyéni nyugdíjcélú megtakarításokat foglalja magában, amelyeket a lakosság saját magának építhet fel. Ezek az egyéni megtakarítási számlák jelentős kiegészítő jövedelemforrást biztosíthatnak a nyugdíjas évekre az állami nyugdíjon felül.

A különböző országokban alkalmazott nyugdíjrendszer és a nyugdíjak szintje jelentősen eltérő lehet, és ez az adott ország gazdasági és politikai kontextusától is függ. A nyugdíjrendszerek általában az adott ország szociális és gazdasági céljainak megfelelően alakulnak ki, és változhatnak az idő múlásával és az adott kormányzati politika függvényében.

(Kiemelt kép forrása: Shutterstock)