Nyugdíj: mi történik, ha nincs meg a 40 év szolgálati viszony?
Mi a helyzet akkor, ha valakinek biztosan nem lesz meg (vagy nincs meg) a 40 év biztosítással fedezett szolgálati ideje, illetve hogy résznyugdíjat hány évesen, hogyan lehet megkapni – tette fel a fontos kérdést a nyugdíj kapcsán az Adózóna.
Winkler Róbert szakértő válasza szerint a következőket kell figyelembe venni a nyugdíj esetében:
- Saját jogú öregségi nyugdíjat kizárólag azok a férfiak kaphatnak, akik betöltötték az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (jelenleg 65 év), a nők közül pedig azok, akik (nyugdíjkorhatárra tekintett nélkül) rendelkeznek 40 évi jogosultsági idővel (nők40 nyugdíj).
- Öregségi teljes nyugdíjat azok kaphatnak, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt, és legalább 20 év szolgálati idejük van a nyugdíjazásuk időpontjára.
- Ha valakinek a nyugdíjkorhatára betöltéséig nincs 20 év szolgálati ideje, de van 15 év szolgálati ideje, az kaphat résznyugdíjat.
Ami még fontos, hogy a nyugdíjmegállapítás nem automatikus, azt kérni kell, írásban, az igénybejelentő-lap kitöltésével, akár elektronikusan is. Az igényt legkorábban a nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző héten célszerű benyújtani – írja a 24.hu.
Hogy mi a helyzet akkor, ha valakinek még 15 év szolgálati idő sem jön össze 65 éves korára (vagyis nem lesz jogosult saját jogú öregségi nyugdíjra), arról Farkas András nyugdíjszakértő cikkében olvashatunk. Mit tehetnek ők, hogy mégoly szűkösen is, de megéljenek? Az időskorúak járadéka (ami nagyon alacsony összegű szociális ellátás) helyett vagy mellett van-e esélyük méltányosságból nyugdíjat igényelni?
A nyugdíjrendszerben igénybe vehető méltányossági lehetőségek a következők:
kivételes nyugellátás megállapítása,
kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése,
egyszeri segély engedélyezése.
Részletek a nyugdíjguru.hu-n.
A magyarországi nyugdíj a legalacsonyabbak között van Európában
Európa szerte óriási különbségek a nyugdíjakban, ám a magyarországi nyugdíjak egész Európában a legalacsonyabbak közé tartozik.
Az Eurostat adatai szerint az öregségi nyugdíjak a kontinensen mind nominálisan, mind vásárlóerő-paritásonként (PPS) jelentősen eltérnek. Az adatok egyszerűsítése érdekében az Euronews Business az éves nyugdíj-jövedelmeket 12 hónappal elosztva havi összegekre számította át.
A 65 éves és annál idősebb európaiak elsődleges jövedelemforrását elsősorban a keresethez kötött nyugdíjak jelentik. Mellbevágó adat, hogy
az uniós állampolgárok kevesebb mint fele bízik abban, hogy nyugdíjas évei alatt elegendő jövedelme lesz a kényelmes, az élet utolsó szakaszához méltó élethez. Még döbbenetesebb, hogy több tagállamban – Magyarországon is – csupán az emberek 30%-a vagy annál is kisebb hányada érzi így.
Magyarországon az egyik legalacsonyabb a havi járandóságok összege, méghozzá nemcsak az EU-ban, de egész Európában is. A havi magyar átlagnyugdíj a vizsgált időszakban 398 euró volt.
Ennél kisebb havi juttatást csak Horvátországban, Romániában, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Albániában kaptak a nyugdíjasok 2021-ben, derül ki az egy kedvezményezettre jutó átlagos havi bruttó öregségi nyugdíj-kiadásokat összesítő elemzésből (ennél frissebb adatok jelenleg még nem érhetők el).
Ennek tükrében az sem meglepő, hogy
Magyarországon az emberek 30 százaléka, vagyis kevesebb mint egyharmada érzi úgy, hogy meg tud majd élni a nyugdíjából.
További részleteket itt olvashat.
(Fotó: KISBENEDEK ATTILA / AFP)