Árrésstop: mától él a rendelet, mutatjuk mit kell tudni róla

Az árrésstop-rendeletet a kormány azért vezette be, hogy bizonyos élelmiszerek esetében korlátozza a kiskereskedők árrését. Csakhogy az intézkedés könnyedén a visszájára fordulhat.

2025. március 17., 10:01

Szerző:

Árrésstop: mától él a rendelet, mutatjuk mit kell tudni róla

A múlt héten megérkezett, most pedig hatályba lépett a friss kormányrendelet az árrésstop bevezetéséről. Ezzel a vásárlók és kereskedők élete is a feje tetejére állt, ugyanakkor a 168.hu nem hagyja elveszni olvasóit, így egy cikkben foglaltunk össze mindent, amit az új szabályozásról tudni érdemes.

Mi az az árrés?

Az árrés egy adott termék beszerzési ára és az értékesítési ára közötti különbség – írja cikkében a Telex. Hozzáteszik, habár néhány nappal ezelőttig valószínűleg ritkán használtuk ezt a szót, mégis egy elég hétköznapi koncepcióról van szó. Ha mi megveszünk valamit egy bizonyos áron, mondjuk 1000 forintért, majd eladjuk valakinek 1500 forintért, akkor mi is árrést alkalmaztunk, méghozzá egy 500 forintos, azaz 50 százalékos árrést. A mi esetünkben ez tisztán nyereség. A kiskereskedelemben viszont az árrés korántsem azonos a profittal. A kormány ennek ellenére mégis előszeretettel mossa össze a két fogalmat.

Ezt takarja az árrésstop-rendelet

Ahogyan az ismert, a kormány március közepétől május végéig harminc alapvető élelmiszer esetében korlátozza a kiskereskedők árrését, amely nem haladhatja meg a 10 százalékot. A listán szereplő termékek között megtalálható a csirkemellfilé, csirkecomb, csirkefarhát, csirkeszárny, egész csirke, pulykamellfilé, UHT és ESL tej (1,5% és 2,8% zsírtartalommal), étolaj, margarin, sertészsír, vaj, finomliszt, rétesliszt, késői burgonya, kristálycukor, sertéscomb, sertéskaraj, sertésoldalas, sertéstarja, tojás, tejföl, trappista sajt, tehéntúró, natúr joghurt, gyümölcsjoghurt, fokhagyma és párizsi. ​

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Bár az árréstop célja az élelmiszerárak növekedésének megfékezése, szakértők szerint az intézkedés nem feltétlenül éri majd el a kívánt hatást. 

Mi a baj az árrésstop-rendelettel?

Az árrésstop-rendelet a nagy kereskedelmi láncok, multinacionális vállalatok működésében nem okoz problémákat, ám a kisebb boltok esetében akár elbocsátásokkal is járhat. A nagyobb üzletekben ugyanis szinte észrevétlenül lehet például a papírzsebkendő, wc-papír, konzervek, kávé, üdítő árát emelni, ám ugyanezt egy kisebb boltban már nem lehet végrehajtani. Ráadásul az árrésstop a kisebb, éppen csak az 1 milliárd forintos árbevételi határ fölé csúszó boltoknál gondokat okozhat. Ezek döntően vidéki települések üzletei, amelyek forgalom tekintetében nem hasonlíthatók a multinacionális vállalatokhoz. Hiszen rendszerint magánkézben vannak, a kínálatuk pedig nem éri el a nagy láncok termékpalettáját.

A kormány által kiadott listán szereplő áruk viszont jellemzően a forgalom meghatározó részét adják esetükben, így a szokásosnál nagyobb árrést alkalmaztak, ami sokat segített abban, hogy a boltok működése eredményes legyen. Abban az esetben, ha ez a lehetőség elvész és immár csak a 10 százalékos lehet rajtuk az árrés, akkor egy komoly profittermelő „lábat” veszíthetnek el. S ha nem sikerül pótolni a bevételkiesést, akkor nem biztos, hogy minden dolgozót meg tudnak tartani.

A kormány nem érti

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) folyamatosan egyeztet az érintett kereskedőkkel a „profitplafon-intézkedés” (értsd árrésstop) végrehajtása kapcsán, és az árrésstop kihirdetése után minden kereskedői megkeresést megvizsgál, beleértve az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) megkeresését is. A Szövetség részéről idáig a saját márkás termékek arányára vonatkozó tisztázandó kérdés érkezett a tárcához, egyéb szakmai állásfoglalás kérés – ideértve az árrés szabályokat – nem. Ezt állítja a szaktárca.

Az NGM leszögezte, az OKSZ megkeresése hiányában a sajtóban megjelent rendelethez kapcsolódó problémafelvetés nem érthető. Hiszen ők és a szakmai irányításuk alá tartozó Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság minden támogatást biztosít ahhoz, hogy a kiskereskedelmi üzletek egyértelmű állásfoglalással rendelkezzenek a szabályozásban foglalt kötelezettségeik teljesítéséhez.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Pexels)

A rovat további cikkei