Árrésstop: Nagy Mártonék nem értik, mi a probléma az intézkedéssel
A minisztérium az árrésstop kihirdetése után minden kereskedői megkeresést megvizsgál.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) folyamatosan egyeztet az érintett kereskedőkkel a „profitplafon-intézkedés” (értsd árrésstop) végrehajtása kapcsán, és az árrésstop kihirdetése után minden kereskedői megkeresést megvizsgál, beleértve az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) megkeresését is. A Szövetség részéről idáig a saját márkás termékek arányára vonatkozó tisztázandó kérdés érkezett a tárcához, egyéb szakmai állásfoglalás kérés – ideértve az árrés szabályokat – nem. Ezt állítja a szaktárca.
A Nagy Márton vezett apparátus azután adott ki közleményt, hogy az OKSZ közölte, az árrés nem egyenlő a profittal, a nemzetközi élelmiszer-kiskereskedők az árrésből fizetik meg közel 50 ezer magyar munkatársuk áldozatos munkáját;
a piaci áron fizetett rezsit, a közterheket és adókat. Többek között a forgalom után fizetett 4,5 százalékos kiskereskedelmi adót, amely megközelíti a 300 milliárd forintot. Amit a kereskedők az árakba és akcióba tudnának invesztálni, hogy könnyítsenek a magyar családok terhein. Ehelyett viszont azt be kell fizessék a költségvetésbe – írta a kereskedelmi szervezet.
Az NGM nem érti az árrésstop körüli problémázást
Az NGM leszögezte, az OKSZ megkeresése hiányában a sajtóban megjelent rendelethez kapcsolódó problémafelvetés nem érthető. Hiszen ők és a szakmai irányításuk alá tartozó Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság minden támogatást biztosít ahhoz, hogy a kiskereskedelmi üzletek egyértelmű állásfoglalással rendelkezzenek a szabályozásban foglalt kötelezettségeik teljesítéséhez.
Ennek érdekében szakmai útmutató is megjelenik, amely a kiszámítható és egységes jogalkalmazásban segíti az érintett szereplőket, ideértve a vállalkozásokat, valamint az ellenőrzéseket végző hatósági jogkörrel rendelkező kormányhivatalokat.
Az árrésstop nehéz helyzetbe sodorhatja a kisboltokat
Ahogyan azt korábban megírtuk, az árrésstop-rendelet a nagy kereskedelmi láncok, multinacionális vállalatok működésében nem okoz problémákat, ám a kisebb boltok esetében akár elbocsátásokkal is járhat. A nagyobb üzletekben ugyanis szinte észrevétlenül lehet például a papírzsebkendő, wc-papír, konzervek, kávé, üdítő árát emelni, ám ugyanezt egy kisebb boltban már nem lehet végrehajtani. Ráadásul az árrésstop a kisebb, éppen csak az 1 milliárd forintos árbevételi határ fölé csúszó boltoknál gondokat okozhat. Ezek döntően vidéki települések üzletei, amelyek forgalom tekintetében nem hasonlíthatók a multinacionális vállalatokhoz. Hiszen rendszerint magánkézben vannak, a kínálatuk pedig nem éri el a nagy láncok termékpalettáját.
A kormány által kiadott listán szereplő áruk viszont jellemzően a forgalom meghatározó részét adják esetükben, így a szokásosnál nagyobb árrést alkalmaztak, ami sokat segített abban, hogy a boltok működése eredményes legyen. Abban az esetben, ha ez a lehetőség elvész és immár csak a 10 százalékos lehet rajtuk az árrés, akkor egy komoly profittermelő „lábat” veszíthetnek el. S ha nem sikerül pótolni a bevételkiesést, akkor nem biztos, hogy minden dolgozót meg tudnak tartani.
(Kiemelt képünkön Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter látható. Forrás: Attila Volgyi / XINHUA / Xinhua via AFP)