Drágulás vagy árrésstop? Az OKSZ és a Lidl szerint a verseny árakat menthet
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a versenyalapú árképzés kulcsfontosságú a fogyasztók vásárlóerejének megőrzésében és az infláció csökkentésében. A Lidl is megszólalt az árrésstop ügyében.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) álláspontja szerint a versenyalapú árképzés kulcsfontosságú a fogyasztók vásárlóerejének megőrzésében és az inflációs célok elérésében – számol be róla a Pénzcentrum. A kormány által tervezett árrésstop kapcsán az OKSZ hangsúlyozza, hogy az intézkedés csak akkor lehet hatékony az infláció mérséklésében, ha az élelmiszer-ellátási lánc minden szereplőjére érvényes, és a terheket közösen viselik.
Az árrésstop csak akkor segít, ha a szektor minden szereplőjére vonatkozik
Az OKSZ kiemeli, hogy a verseny alapú árképzés elősegíti a fogyasztók vásárlóerejének megőrzését és erősítését, valamint hozzájárul az inflációs célok eléréséhez.
„A nemzetközi kiskereskedelmi láncok korábban és most is a magyar családok érdekeinek szem előtt tartásával, így a fogyasztók vásárlóerejének megtartásának, illetve erősítésének szándékával alakítják üzletpolitikájukat”
– írta a szervezet a Portfolio megkeresésére.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Az alapvető élelmiszerek árát elsősorban a beszerzési költségek, valamint az élelmiszer-kiskereskedők közötti, már most is intenzív piaci verseny alakítja. Az OKSZ élelmiszer-kereskedő tagjai bíznak abban, hogy a hazai termelők és beszállítók is csatlakoznak az NGM és az OKSZ törekvéseihez az infláció visszaszorítása érdekében.
A szövetség a vonatkozó jogszabály megjelenése után meg kívánja vizsgálni a rendelkezések betartásához szükséges vállalati kötelezettségeket, valamint az intézkedés várható üzleti és pénzügyi hatásait.
Az OKSZ közleményében hangsúlyozza, hogy
a versenyalapú árképzés szolgálja a fogyasztók vásárlóerejének megőrzését és erősítését, valamint az inflációs célok elérését.
Az inflációs adatok értékelésénél érdemes figyelembe venni azt is, hogy a statisztikai adatok a teljes piacra vonatkoznak, míg az online árfigyelő számai ennél több esetben kedvezőbb képet mutathatnak – teszi hozzá az OKSZ.
Ilyen durva inflációs adatra senki sem számított
Amint arról beszámoltunk, 2025 februárjában
a fogyasztói árak átlagosan 5,6%-kal haladták meg az előző év azonos hónapjának értékeit,
ami az infláció újbóli gyorsulását jelzi Magyarországon.
Különösen az alapvető élelmiszerek ára emelkedett jelentősen: az UHT tartós tej (2,8%-os zsírtartalommal) ára 58%-kal nőtt, a finomliszté 52,8%-kal, míg az őrölt kávéé 38,2%-kal emelkedett. Egy hónap alatt is komoly áremelkedések voltak: a kakaópor 13,9%-kal drágult, de a zöldpaprika ára kétszámjegyű növekedést mutatott. Az infláció megfékezése érdekében a kormány bevezeti az árrésstopot, de egyáltalán nem biztos, hogy ez a megfelelő megoldás.
A Lidl is megszólalt az ügyben. A vezető üzletlánc szerint a 10 százalékos plafon mellett a kereskedelmi különadó levonása után még a személyzeti költségek sem térülnek meg.
„Eddig sem alkalmaztunk magas árrést, a 10 százalékos plafon mellett a kereskedelmi különadó levonása után még a személyzeti költségek sem térülnek meg, vagyis az ajánlat alapvetően túlmutat a gazdasági realitáson” – válaszolta a Forbes.hu kérdésére a Lidl Magyarország képviseletében Tőzsér Judit, a cég kommunikációs igazgatója.
„A Lidl Magyarországot megkereste a Nemzetgazdasági Minisztérium a téma kapcsán. Vállalatunk ajánlatot tett meghatározott termékkategóriák esetében a gazdaságossági szint alatti árrésre a kormány által preferált kategóriákban, hogy mindent megtegyünk a tavalyi árstop nyomán keletkezett áremelkedések korrigálásra” – mondta Tőzsér. A miniszterelnök a videós üzenetében keveselte ezt az ajánlatot, ezért úgy döntött, hogy a jogalkotás útján orvosolja „az indokolatlan és túlzó áremelések” problémáját.
A miniszterelnök videójában vádként elhangzik, hogy a kereskedelmi árrés „az elmúlt időszakban a tojás esetén 40 százalék, a vaj és a tejföl esetén pedig több mint 80 százalék volt”. A Lidl ezt cáfolja. Mint a lapnak elmondták, „az említett állítások nem igazak. Vállalatunk sosem alkalmazott ilyen mértékű árrést az adott termékek esetében. A jelenlegi áremelkedéseket nem a kiskereskedelmi árrések növekedése, hanem a beszállítói árak emelkedése okozta, melyek részben összefüggésben vannak a világpiaci folyamatokkal.”
„Lidl-ként a versenyben hiszünk, illetve abban, hogy az saját vállalások ereje hosszú távon jelentősen előnyösebb, mint az árszabályozás, tekintettel a korábbiak során megvalósult kötelező akciók és az árstop negatív gazdasági hatásaira” – mondta végül Tőzsér Judit a lapnak.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)
