Egészségügy: egyre drámaibb az orvoshiány, már ennyi praxis áll üresen
Egy friss jelentés szerint, február óta folyamatosan nő az üresen álló praxisok száma, és egyre nagyobb problémát okoz az orvoshiány.
Korábban a 168.hu is többször beszámolt arról, hogy az üresen álló praxisok egyre nagyobb problémát okoznak. Az orvoshiánnyal a betegek is szembesülnek, hiszen több olyan település is van jelenleg hazánkban, ahol nincs háziorvos. A Magyar Orvosi Kamara most újabb adatokat közölt, melyekből kiderül, hogy a helyzet február óta sokat romlott, az üres háziorvosi praxisok száma pedig tovább emelkedett, írta meg az Economx.
Egyre nagyobb probléma az orvoshiány
Tovább romlik a háziorvosi ellátás helyzete, július elejére már több mint 1005 alapellátó praxis áll üresen, ami közel félszáz újabb megüresedést jelent alig fél év alatt, figyelmeztet a Magyar Orvosi Kamara (MOK). A helyzet évek óta fokozódik, az elmúlt két évben kétszer annyi praxis üresedett meg, mint az azt megelőző négyben összesen.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai is megerősítik a súlyos hiányt: az adatok szerint, 2023 végén 5604 háziorvos és házi gyermekorvos dolgozott, 11%-kal kevesebb, mint 2015-ben. Egy háziorvosra országos átlagban 1710 páciens jut, de Pest vármegyében ez már átlagosan 2083 fő, ami a legmagasabb leterheltség. Nógrádban minden negyedik praxis, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében pedig minden ötödik üres
„2023-ban 6467 háziorvosi és gyermekháziorvosi praxis működött az országban,2,4 százalékkal kevesebb, mint 2015-ben. A praxisok 13 százalékában a betegeket helyettesítő orvos látta el”
– közölte a statisztikai hivatal.
Bár a kormányzat pályázatokkal próbálja segíteni a szoros praxisközösségeket, az alapellátás leterheltsége egyre nagyobb. Egy háziorvos napi átlag 50 beteget lát el, és egy évben átlagosan 12,7 ezer esetet kezel.
Magyarország a GDP 6,4%-át költi egészségügyre, ami továbbra is uniós szinten az egyik legalacsonyabb arány. Egy főre vetítve 2023-ban 501 ezer forint jutott, vásárlóerőn számolva hazánkban az egy főre jutó egészségügyi kiadás 1867 euró volt, ami nagyjából 745 ezer forintnak felel meg.
Ezek a betegségek jelentik a legnagyobb problémát
A KSH adatai szerint, a leggyakoribb betegségek továbbra is a magas vérnyomás és a gerincbántalmak, a felnőtt lakosság közel fele érintett. Bár a születéskor várható élettartam a COVID után újra nő, a korlátozottságtól mentes életévek száma ennél jóval alacsonyabb: egy férfi átlagosan 62,6, egy nő 64,7 egészséges életévre számíthat.
Az adatok szerint, egy 2024-ben született fiúgyermek átlagosan 73,6, egy leánygyermek 79,6 éves élettartamra számíthatott. 2023-ban ezek a számok úgy alakultak, hogy a fiúk esetében átlagosan 73,4 év volt a várható élettartam, a lányoknál pedig 79,6 év. Ám ennél aggasztóbbak az egészségesen eltöltött évek száma, ez a férfiaknál 62,6, a nőknél 64,7 év.
(Kiemelt kép: Pixabay)