A HAOSZ szerint van megoldás az orvoshiányra
Az orvoshiány évek óta megoldást igénylő feladat, a Háziorvosok Online Szervezete (HAOSZ) szerint a körzet-átszervezésekkel enyhíteni lehetne a jelenlegi áldatlan állapotokon.
Ahogy arról a 168.hu is beszámolt, döbbenetes számú orvosi praxis betöltetlen az országban. Országos szintén jelenleg 940 alapellátó praxis betöltetlen, a legnagyobb probléma az ország középső régiójában van. Az Index Békássy Szabolcsot, a Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) alapító-elnökét kérdezte arról, mi lenne a megoldás arra, hogy ezek a számok ne növekedjenek.
Ez lenne a megoldás az orvosok szerint a betöltetlen praxisokra
Békássy Szabolcs a problémát többrétűnek nevezte, aminek megfelelően a helyzet kezelésére többféle javaslat látott napvilágot. Az egyik, hogy a 2023-ban történt törvénymódosításnak megfelelően a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga 2024-től az önkormányzatoktól átkerült az Országos Kórházi Főigazgatósághoz.
A döntés a szakma által is támogatott intézkedés volt, mivel a magyarországi körzetstruktúra nem változott az ezredforduló óta, miközben 700-800 ezerrel csökkent a lakosságszám. A körzethatárok az országon belüli demográfiai mozgásokat sem követték le: Budapest és a városok lélekszámának növekedését, a határ menti települések elnéptelenedését. A NEAK adatai is erre világítanak rá, a legtöbb üres praxis évek óta Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében van, idén már 104-gyel került ebben a hazai régiók sorában az első helyre.
Ezek a körzetek a vonzó feltételek mellett sem kelendőek mivel az üzemméretük nem optimális. Az Exonomx információi szerint az aprófalvas térségeknél csak a 2023-as évben 1400 településen nem volt helyben elérhető az alapellátás, ami 503 ezer lakost érintett, a szomszéd körzetek orvosai helyettesítéssel látták el a feladatot. A helyettesítéssel ellátott praxisban azonban nem lehet ugyanolyan színvonalon működni, mint egy betöltött praxis esetében.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
„A helyi önkormányzati vezetőkkel azt kell elfogadtatni, hogy nem az a legjobb megoldás, ha helyettesítés útján van biztosítva az alapellátás, ideálisabb, ha minden körzetnek van egy állandó rendelési idővel rendelkező háziorvosa, ahova a falugondoki hálózat támogatásával vagy egyéb, a betegek szállítását biztosító megoldással eljuthatnak a betegek” – fejtette ki Békássy Szabolcs. A szakember szerint egy jól felszerelt, megfelelő létszámú asszisztenciával működő rendelőben a betegek magasabb minőségű ellátásban részesülhetnek, ellátásszervezés szempontjából ez egy sokkal megfelelőbb modell. Békássy Szabolcs ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezért is szorgalmazzák a mielőbbi körzetátalakítások lebonyolítását, hiszen ez a probléma egy részére megoldást jelenthet.
Nem csak a leszakadó térségekben nehéz a helyzet, a főváros agglomerációjának megduplázódott lélekszáma is indokolja az átszervezést, a NEAK jelentése szerint Pest vármegyében is 67 tartósan üres praxis van. Meglepő módon Budapest az országos listában a második a régiók sorában a maga 80 betöltetlen körzetével. Ráadásul a szakmai vezető szerint az állami ellátás hozzáférhetősége sok esetben nehezebb, mint a lemaradó régióban, a napi ellátásban a betegutak megszervezése komoly kihívást jelent.
„A realitás, hogy itt tb-finanszírozott laborvizsgálatra például többet kell várni, mint mondjuk egy borsodi zsákfalu lakosainak”
– mondta Békássy.
Ma 5500 háziorvos lát el 6400 körzetet, átlagban 1600 beteg jut egy háziorvosra, de vannak olyanok, akiknél ez a szám 1200 fő alatt, másoknál 3000 fő felett van.
Új finanszírozási struktúrára is szükség van
A körzetátszervezés még nagyon az elején jár, ám Békássy szerint a körzetösszevonások mellett arra is szükség van, hogy kedvezőbb legyen az orvosok számára az összevonás, mint a helyettesítés, ezt a finanszírozási rendszeren keresztül kell támogatni. A szakember szerint a hazai praxisokban legkevesebb két asszisztens munkájára lenne szükség a jelenlegi egy helyett. Ugyanakkor rámutatott, hogy tőlünk nyugatabbra ennél is nagyobb ez a létszám.
Ugyanakkor nyugati mintára megvalósulhatna az is, hogy a háziorvosok hatásköre kibővül egyes krónikus betegségek gondozásával, olyanokkal, mint a diabétesz vagy bizonyos szív- és érrendszeri betegségek. Ezzel a kórházak leterheltsége csökkene, és az ellátás is könnyebben hozzáférhetővé válna.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: orzalaga via Pixabay)
