Romokban a magyar egészségügy: tömegével adhatják fel praxisukat a fővárosi háziorvosok
Az új orvosi ügyeleti rendszertől végleg beadhatja a kulcsot a magyar egészségügy, háziorvosok tömegei tűnhetnek el nyomtalanul.
Újabb probléma kezd kialakulni az egészségügy területén. Időre van szükség a szakmai és szervezési aggályok tisztázására, ezért az orvosi ügyeleti rendszer októberi bevezetésének elhalasztását kezdeményezte a Magyar Orvosi Kamara (MOK) – derül ki Álmos Péter elnök Népszavának adott nyilatkozatából. Eszerint Budapesten kifejezetten idős a háziorvosi kar, tagjainak átlagos életkora 61 év. Az új rendszer nagyon megterhelheti az alapellátást, noha a fővárosi háziorvosoknak jelenleg a 129 üres praxisból hiányzó szakemberek helyettesítését is el kell látniuk.
A MOK elnöke hozzátette, az Országos Mentőszolgálat adatai szerint a szükséges 900 helyett csak 200-300 orvos jelentkezett az ügyeleti feladatra. Szerinte ezáltal jelentős a kockázata annak, hogy az egészségügyben az ügyeleti rendszer bevezetése jelentette kényszer hatására többen inkább visszaadják majd praxisukat a budapesti háziorvosok közül, amivel a fővárosban élők a jelenleginél is nehezebben jutnak majd hozzá a szükséges ellátáshoz.
Álmos Péter szerint ugyanis a belső felmérésük visszaigazolta, hogy ha újabb terhet raknak a budapesti háziorvosi karra, ugrásszerűen nőhet a betöltetlen praxisok száma. A korosabbak ugyanis már nem szeretnének ügyelni. Szakmai aggálya a köztestületnek, hogy miután a háziorvosok Budapesten a hetvenes évek óta nem látnak el gyermeket, mert nincsenek vegyes praxisok, ebben nincs is jártasságuk. Erre a jelzésre a kormányzat mutatott hajlandóságot az észszerű változásra.
Újabb teher az egészségügy rendszerére
Álmos Péter az egészségügy jelenlegi problémái között említette azt is, hogy az új ügyeleti rendszer tovább feszítheti a rendelési időket is, noha sok helyen már most is este nyolcig fogadják a betegeket a háziorvosok, miközben az új ügyeleti szabályok szerint négyig be kellene fejezniük a rendelést. A kamara elnöke szerint a sürgősségi osztályok terhelése szintén nőhet az új rendszer miatt. Az új rendszerrel kapcsolatos aggályok között említette Álmos Péter azt is, hogy nem működik minőségellenőrzés, nincsenek olyan indikátorok, amelyek alapján egyértelműen meg lehetne mondani, hogy jobb-e az új rendszer, mint a régi. Pedig nagyon fontos lenne egy ilyen visszajelzés a szakmának és az érintett lakosság számára is.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Pixabay)