Hálapénz: több száz egészségügyi dolgozó ellen indul eljárás
A hálapénz tilalom betartását 2021 márciusa óta a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) úgynevezett megbízhatósági vizsgálattal teszteli.
A Debreceni Törvényszék 2024. március 20-án hirdetett ítéletet hálapénz elfogadása miatt egy orvos ügyében. Őt bűnösnek találták és egyebek mellett nem jogerősen két év börtönre, öt évre felfüggesztve. Az orvost megvesztegető három beteg elleni büntetőeljárást a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség megszüntette, miután az érintettek megrovást kaptak.
A minimálbér öt százalékánál nagyobb érték már hálapénz
Az orvosi béremeléseknek utat nyitó törvény 2021-ben a büntetőkódexet is módosította, és megtiltotta a hálapénzes „ügyleteket.” Így szabadságvesztésre számíthat az az egészségügyi dolgozó, aki kapja és az a páciens is, aki adja a hálapénzt. Az előbbi a jogszabály szerint a betegtől a kezelés után legfeljebb egyszer és csakis olyan tárgyat fogadhat el, amelynek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének öt százalékát.
Ez jelenleg körülbelül 13 ezer forint.
A hálapénz tilalom betartását 2021 márciusa óta a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) úgynevezett megbízhatósági vizsgálattal teszteli. Azóta ennek következtében összesen 105 ügyben, közel 250 egészségügyi dolgozó ellen kezdeményeztek eljárást vesztegetés elfogadása miatt.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. március 6., 19:49
Az orvosok nem motiváltak, menekülnének a magánszférába. A MOK elemzése szerint nem azért, mert kivezették a hálapénzt.
Itthon
2024. január 5., 19:30
A hálapénz visszaszorítására indított kampányt a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), a kisfilmek huszonegy hazai televíziós csatornán és a közösségi médiában is megjelennek – közölték a szervezet képviselői pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.
Letöltendő
2023. december 8., 18:19
A hálapénzt elfogadó nógrádi orvost és asszisztensét egy kórházból kísérték az őrszobára az egyenruhások.
2023-ban 19 olyan ügyben kezdeményeztek nyomozást, amikor páciensek például soron kívüli vizsgálatra, vagy gyógyszer jogosulatlan felírására, illetve valótlan tartalmú orvosi igazolás kiállítására kérték az egészségügyi dolgozókat. Ezenfelül tíz olyan klasszikus ügy volt amikor a szokásos ellátás után fogadott el borítékot az orvos.
Az orvosok harmada menekülne az egészségügyből és nem a hálapénz megszűnése az ok
Az orvosok nem motiváltak, menekülnének a magánszférába. A MOK elemzése szerint nem azért, mert kivezették a hálapénzt.
Az egészségügyben az orvosok átlagbére 2,2 millió forint. A MOK szerint az ő felmérésük ezt nem támasztja alá, és a bérek egyébként sem elegek az orvosok motiválására. A kapacitások végesek, így az orvosok akkor sem tudnának lényegesen több beteget ellátni, ha minden körülmény (infrastruktúra és bér) adott lenne hozzá – írja a Telex.
A MOK február közepén tett közzé egy közel száz oldalas munkaanyagot. A dokumentum célja az volt, hogy az elnökség visszajelzést adjon a tárcáért felelős miniszternek az egészségügyi átalakítás hatásairól. A közel ötezer orvos által kitöltött munkaanyagban felmérték, hogyan érzik magukat a dolgozók.
Az orvosok motiválatlanok
A válaszolók több mint fele csak közepes mértékben, vagy annál kevésbé motivált. A MOK szerint a pandémia után az egészségügyi dolgozók 82 százaléka orvosellenes hangulatot érzékel, és ez a kommunikáció megbontja az orvos és beteg közti bizalmat. A válaszolók 83 százaléka érzékel orvosellenes hangulatkeltést a hazai médiában. A MOK szerint rombolja a becsületes orvosok megítélését, hogy a hálapénz elfogadása miatt bilincsben vezetnek ki munkahelyükről orvosokat.
A MOK elnöke szerint téves az az elképzelés, hogy az orvostársadalom motivációvesztését a hálapénz kivezetése okozta volna. Szerinte nem emiatt nőnek a kórházi várólisták. Az igaz, hogy az orvosoknak kevesebb munkahelyen kell dolgozniuk a biztos megélhetéshez, mint a hálapénz kivezetése előtt. De a várólisták a koronavírus-járvány idején nőttek meg.
Az orvosok harmada menekülne a közegészségügyből
Az orvosok 38,2 százaléka inkább nem, 36,8 százaléka egyáltalán nem elégedett a munkakörülményeivel. A MOK felmérésében az orvosok 45,2 százaléka mondta azt, hogy a jelenlegi betegszám ugyan kis mértékben, de negatív irányba befolyásolja a munkáját. Az orvosok több mint a fele (51,7 százaléka) ritkán tud annyi időt szánni a betegeire, mint amennyit szakmailag indokoltnak tartana.
A szervezet szerint szakmai körökben is viták folynak arról, milyen mértékű az orvoshiány Magyarországon. Álmos Péter a sajtótájékoztatón azt mondta: van, ahol extrém orvoshiány van, máshol egyszerűen csak hiány. Extrém hiány szerinte például az érsebészeti területen vagy a szájsebészeten van, és leginkább vidéken.
A MOK felmérése szerint a hazai állami egészségügyben dolgozó orvosok 26 százaléka a következő három évben csökkentené az óraszámát, részben átmenne a magánszektorba.
Álmos Péter a Telex kérdésére azt mondta: ez rémisztő adat, ha csak az orvosok 10 százaléka tenné ezt meg, az is komoly problémát okozna. A MOK elnöke szerint ez mindenképpen egy olyan jelzés, amivel kezdeni kell valamit. Az orvoshiány enyhítésének legolcsóbb és leggyorsabb módja az alapellátás számbeli és szakmai megerősítése lenne. Viszont ehhez kevés a háziorvos, és a háziorvosi rendelők 30 százaléka nincs megfelelően felszerelve. A MOK ígéretet kapott arra, hogy egy külön munkacsoport fogja felmérni a háziorvosi rendelők hiányosságait.
(Kiemelt képünk: Shutterstock.com)
