Jöhet a 13 órás munkanap az EU ezen részén, sokan fellázadtak
Az EU egyik déli államában így emelnék meg a munkaidőt.
Az EU egyik dél tagállamában, Görögországban forrnak az indulatok azt követően, hogy a kormány olyan törvényjavaslatot készül társadalmi vitára bocsátani, amely lehetővé tenné, hogy bizonyos ágazatokban akár 13 órás munkanapokat is elrendeljenek – számolt be róla a Euronews.
A hír hallatán a szakszervezetek azonnal „középkori” állapotokat vizionáltak, miközben a munkaadók sem tapsolnak örömükben, mert úgy gondolják, hogy egyszerűen nincs olyan munkavállaló, aki vállalná ezt a tempót és ezeket a feltételeket.
A görög Munkaügyi Minisztérium szerint a hosszabb munkanap a gazdaság jelenlegi igényeihez igazodik, különösen ott, ahol égető a munkaerőhiány: a vendéglátásban és a turizmusban. A szakszervezetek szerint azonban ez valójában visszalépés, amely nemhogy nem javítja a termelékenységet, de fizikailag és mentálisan is kimeríti a dolgozókat. Valós gazdasági előnyt nem remélnek ettől, ám úgy vélik, hogy ezek a változtatások kiszolgáltatottá tennék a munkavállalókat.
Az EU más országainak gyakorlatával érvelnek
Bár a görög gazdaságban évek óta súlyos gondot okoz a munkaerőhiány, főleg azokon a területeken, ahol szezonálisan zajlik a munka, mint például a vendéglátásban, de az elmúlt 17 évben most a legalacsonyabb a munkanélküliség, 8,3%, bár azt is meg kell említeni, hogy eközben a görög átlagbér az uniós fizetéseknek csak a felét éri el.
Mivel nehezen találnak alkalmazottakat, a munkaadók rugalmasabb foglalkoztatási formákat követelnek a kormánytól. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a felmérések szerint a fiatalok számára ráadásul egyre fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya, a fiatalabb generációk ebből már nem engednek, ezt pedig a kormány ezzel a javaslattal egyáltalán nem veszi figyelembe. A munkaadók azzal érvelnek, hogy a betöltetlen állások veszélyeztetik a vállalkozásaik életképességét, a dolgozók viszont nem akarnak egész nap dolgozni – főleg nem ennyire kevés pénzért.
Az EU más országaiban ráadásul sokszor épp ellentétes folyamatos zajlanak. Christos Goulas, a GSEE Munkaügyi Intézet főigazgatója így fogalmazott:
„Úgy gondoljuk, hogy ez nem fenntartható sem termelékenységi, sem egészségügyi, sem családi szempontból. Éppen a legmagasabb termelékenységgel rendelkező országokban a legrövidebb a munka, például Dániában, Finnországban és Németországban.”
Erre számíthatnak a dolgozók
A javaslat szerint a 13 órás munkanapért cserébe 40 százalékos túlórabónusz járna. Ha valaki két munkaadónál dolgozik, 104 eurót kereshet egy nap alatt, egy munkaadónál viszont 119-et. A kormány hangsúlyozza: négy hónapos átlagban heti 48 óránál többet nem lehet dolgozni, az éves túlóra pedig nem haladhatja meg a 150 órát.
A szakszervezetek szerint azonban ezek a biztosítékok nem elegendőek, a hosszú műszakok pedig csak tovább növelik a kiégés veszélyét és rontják a munkavállalók életminőségét. A GSEE hangsúlyozza: a munkaidő, a pihenőidő és a szabadság kérdéseit nem lehet egyoldalúan, állami beavatkozással rendezni. A törvényjavaslat sorsa egyelőre nyitott: a következő hetekben indulnak a társadalmi egyeztetések.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Unsplash)