Óriási lyuk tátong a csernobili atomerőmű szarkofágján

Februárban dróntámadás okozott súlyos kárt a csernobili atomerőmű szarkofágjában. Sugárzás egyelőre nincs, de olyan komoly szerkezeti károk keletkeztek, hogy így nem lesz képes betölteni a feladatát.

2025. július 13., 17:54

Szerző:

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még februárban hozta nyilvánosságra, hogy egy orosz drón megsértette a Csernobilban található védőépületet, amely a hírhedt 4-es reaktor köré épült. A szarkofágot eredetileg 100 évre tervezték, ám a támadás következtében súlyosan megrongálódott, így már nem képes megfelelően ellátni a feladatát. Javítása nemzetközi összefogást igényel – számolt be róla a Hvg.

Óriási a kockázat most Csernobilban

Az eredeti, szovjet időkben épült betonszarkofág még az 1986-os reaktorbalesetet követően készült, ideiglenes megoldásként. Már akkor is tudni lehetett, hogy nem nyújt teljes védelmet a sugárzással szemben, és statikai problémák is aggodalomra adtak okot. Ezért 2010 és 2019 között egy nemzetközi projekt keretében egy új, fémből készült óriáskupolát húztak fölé, amely már hosszú távú, százéves védelemre lett tervezve. Nem számoltak azonban azzal, hogy légvédelmi szempontból is stabil legyen, mivel békeidőben Csernobil felett repülési tilalom van érvényben.

Ez a védelem azonban alig néhány év után megbicsaklott: az idei dróntámadás lyukat ütött a szerkezeten, aminek következtében a kupola már nem zár hermetikusan. A károk mértéke jelentős, szakértők szerint több millió dollárra lenne szükség a helyreállításhoz.

Ha az eredeti, meggyengült betonszarkofág most omlana össze, az új acélburkolat nem lenne képes megakadályozni, hogy radioaktív anyagok kerüljenek a külvilágba, ez pedig nemcsak Ukrajna, hanem a régió többi országának biztonságát is veszélyeztetné.

A védőépület mihamarabbi helyreállítása tehát létfontosságú, a munka azonban kizárólag a helyszínen végezhető el, ahol a sugárzás még mindig komoly egészségügyi kockázatot jelent. Ezért pontos tervezésre van szükség: ki kell számítani, hogy a munkások mekkora dózist kaphatnak, és azt is, milyen gyakran kell őket váltani, hogy elkerülhető legyen a túlzott terhelés.

(Fotó: EyePress News / EyePress / AFP)

Denisz Smihal benyújtotta lemondását, de a hadiállapot miatt az ukrán miniszterelnök távozása nem vonja maga után a kabinet felmentését, a kormány egyelőre hivatalban marad.

2025. július 12., 17:37

Donald Trump bejelentette: 30 %-os vámot vet ki az EU-termékekre. Szijjártó Péter szerint Donald Trump vámemelése újabb bizonyítéka annak, hogy az Európai Bizottság – élén Ursula von der Leyennel – képtelen megvédeni Európa gazdasági érdekeit.