Különleges a csernobili kutyák genomja
Nem tudni, hogy a főleg németjuhász-keverékekből álló csernobili kóborkutya-populáció eltérése a többi kutyától a sugrászennyezésnek vagy az elszigeteltségnek köszönhető, mindenesetre markáns.
A New Scientist a napokban ismertette azt a kutatást, amelyet az amerikai Nemzeti Humán Genomkutató Intézet munkatársai folytattak Ukrajnában az orosz katonai inváziót megelőző években – számol be róla a Qubit. A kutatók a zónában élő kóbor kutyáktól 2017 és 2019 között levett vérminták összehasonlító genetikai elemzésével arra jutottak, hogy a csernobili állatok genomja jelentősen eltér azon fajtársaikétól, amelyek a sugárszennyezéstől nem érintett ukrajnai, illetve közép-kelet-európai területeken kóborolnak.
(Kutyák a csernobili atomerőmű közelében lévő Pripjaty szellemvárosban 2022. május 29-én. Fotó: Dimitar DILKOFF/AFP)
A csernobili kutyák egy része az atomerőmű területén vagy közvetlen közelében, illetve a szomszédos erdőkben, más részük a felhagyott iparvárosban élt.
A kutatók szerint egyelőre még nem világos, hogy az általuk feltárt jelentős különbségeket a sugárzás okozta-e, vagy az, hogy bizonyos genetikai jellemzőkkel rendelkező egyedek nagyobb valószínűséggel élték túl a katasztrófát és örökítették tovább génjeiket – az elmúlt évtizedek izoláltságában kialakult beltenyészet keretei között.
A vizsgált kutyák ugyan egytől egyig keverékek voltak, ám a kutatók azt is megállapították, hogy a zónában élő egyedek mindegyike szoros genetikai rokonságot mutatott a fajtatiszta németjuhászokkal. Hogy ennek a fajta ellenállóképessége vagy más az oka – például a német juhász közismert népszerűsége a '80-as években –, azt a jelenlegi eredmények alapján még szintén nem lehet tudni.
A kutatócsoport a csernobili kutyák genomját múzeumokban található, az atomkatasztrófa előtti kutyaminták genomjával is össze kívánja hasonlítani, hogy azonosítani lehessen a genetikai elváltozásokra utaló nyomokat. Az amerikai Nemzeti Humán Genomkutató Intézet munkatársai szerint az eredmények segíthetnek azonosítani azokat a genetikai variánsokat, amelyek segíthetik a sugárterhelés elleni biológiai védelem kifejlesztését.
(Kiemelt képünk: Kutyák a csernobili atomerőmű közelében lévő Pripjaty szellemvárosban 2022. május 29-én. Fotó: Dimitar DILKOFF/AFP)
