Találtak valamit az emberi testben, amiről eddig nem tudtunk

Az emberi test bonyolult szerkezetének újabb titkát derítették ki a kutatók, a demencia gyógyítását is segítheti.

2025. július 10., 12:12

Szerző:

A Nature magazinban megjelent egyik friss kutatás bemutatott egy eddig ismeretlen sejtszervecskét, az úgynevezett hemifuszómát. A felfedezés azért olyan jelentős, mert forradalmasíthatja az emberi test sejtei közötti anyagforgalomról alkotott elképzeléseinket.

Képzeljünk el két apró hólyagot (vezikulát), melyek egymás mellé kerülnek és részben összeolvadnak. Az apró, hólyagszerű zsákok különböző anyagokat (fehérjéket, hormonokat) szállítanak a sejten belül és a sejtek között. Ám csak az egyik oldaluk forr eggyé, ez a részleges összeolvadás hozza létre a hemifúziós lemezt.

A kutatók szuper mikroszkóppal  megvizsgálva kiderítették, hogy körülbelül 10 %-ban ezek a hemifusomok fordulnak elő a sejtek periferikus régiójában. Ehhez az kellett, hogy a sejteket gyorsan lefagyasszák, így szerkezetük épen maradt, és rendkívül részletes, háromdimenziós képek készülhettek róluk. Más képalkotó eljárások durva előkészítést igényelnek, ami valószínűleg elpusztította vagy eltakarta volna ezt az apró szerkezetet.

Mitől különlegesek ezek a sejtecskék?

A hemifuszómákhoz mindig kapcsolódik egy körülbelül 42 nanométeres proteolipid nanodróplet, azaz a PND. 

Eddig úgy hittük, hogy a sejtek közötti összekapcsolódás főként az ESCRT-fehérje rendszer segítségével történik. A hemifuszóma felfedezése viszont egy ESCRT-független alternatívát mutat be, ami teljesen új mechanizmust nyit meg az anyagforgalom megértésében.

Mint két egymás mellett parkoló kamion

Laikus példával élve a folyamat úgy képzelhető el, mintha egy raktárban kamion egymás mellett megállna és lenne egy rakodó rámpa közöttük, ahol átrakodhatják a csomagokat anélkül, hogy teljesen egyesülnének. A PND a rakodó rámpa kezelőegységét jelenti, amely precíz és tervezett irányítást tesz lehetővé az anyagelosztásban a két kamion között.

A hemifuszómák felismerése régóta feltételezett, de eddig láthatatlan „fáradhatatlan munkaerőt” jelent a sejt belső logisztikájában. Rájöhetünk, hogy a sejtekben léteznek funkció gazdag köztes állapotok, amelyek mikroszkopikus méretük ellenére kulcsszerepet játszhatnak az egészségben és betegségekben egyaránt. A felfedezés új utakat nyithat a sejtbiológiai kutatások és orvosi alkalmazások számára.

A szakértők szerint a hemifuszóma alaposabb megértése olyan betegségek kutatásában is segíthet, mint az Alzheimer-kór, amelynek kialakulása a hibás fehérjék felhalmozódásával függ össze.

A teljes tanulmány a Nature Communications című tudományos folyóiratban olvasható.

(Fotó: pexels)