Magyar Péter ismertette a Tisza Párt kormányzati programját
Magyar Péter új kormányzati programot jelentett be a Tisza Párt nagykanizsai kongresszusán.
Magyar Péter a Tisza Párt nagykanizsai rendezvényén lakhatási, energetikai, vasúti, és közigazgatási-oktatási reformot ígért.
Magyar Péter New Dealt ígér
Magyar Péter bemutatta a Tisza New Deal tervét, amely lakhatási, energetikai, vasúti és közigazgatási–oktatási reformokat foglal magában. Ennek középpontjában a magyar emberek állnak majd – jelentette ki Magyar.
A program első és egyik legfontosabb eleme a lakhatási válság kezelése, amely egyaránt érinti a fiatalokat és az időseket. Ennek érdekében elindítják a rendszerváltás utáni legnagyobb bérlakás-építési kezdeményezést, két pillérre építve: az egyik az állami támogatással megvalósuló bérlakások a rászorulók számára, a másik pedig a magánszektor ösztönzése, hogy elérhető árú piaci bérlakásokat hozzanak létre.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2025. június 19., 16:36
Magyar Péter szerdán jelentette be, hogy tárgyalást folytatott az Európai Néppárt elnökével, Manfred Weberrel. A megbeszélésen szó esett Ukrajna Európai Uniós csatlakozásáról, az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról, valamint arról is, hogy a Tisza Párt milyen szerepet vállalna az uniós politikában.
Szórakozás
2025. április 8., 07:57
Újabb népszerű művészt tudhat a szimpatizánsai között a TISZA Párt.
A Tisza New Deal második pillére a vasúti közlekedés rendbetétele; a bejelentés időzítése nem véletlen, hiszen éppen ünnepelik a vasutasok napját.
Magyar Péter szerint a lassú, klíma nélküli vonatok és az elhanyagolt állomások nem csupán technikai hibák, hanem a kormányzati szándék hiányának jelei. „A vasutat nem leépíteni, hanem fejleszteni kell” – hangsúlyozta.
„Több százezer magyar él rezsiszegénységben, miközben a házak jelentős része nincs megfelelően szigetelve” – hangsúlyozta Magyar Péter. Ennek orvoslására a Tisza Párt 2026 júniusától országos családi energetikai programot indít, amelyet nagyrészt a hazahozott uniós forrásokból finanszíroznának. A program keretében szigetelésre, napelemek telepítésére, energiatakarékos és okoseszközök beszerzésére nyújtanak támogatást. A cél, hogy tíz éven belül a magyar otthonok legalább negyedében az energiafogyasztás költsége a nullához közelítsen.
A Tisza egy digitális és tudásalapú Magyarország megteremtésére is ígéretet tesz, amelynek központi eleme az oktatási rendszer átfogó reformja, valamint a külföldön élő tehetséges magyarok hazacsábítása.
A cél egy olyan közigazgatás kialakítása, amely nem akadályozza, hanem támogatja az állampolgárokat: egy gyors, automatizált és emberközpontú rendszer bevezetésével az állam nem elvesz az időnkből, hanem visszaadja – fogalmazott. Kiemelte, hogy az állampolgárok adatai felett kizárólag ők maguk rendelkezhetnek, az államnak ebbe nincs beleszólása.
A digitális fejlesztések célja a valódi átláthatóság megteremtése, nemcsak az állam működésében, hanem az oktatásban is. A terv része az oktatási digitalizáció, amely eszközbeszerzést, pedagógusképzést és az egyetemek visszaszerzését is magában foglalja, ideértve az Erasmus-ösztöndíjakhoz való csatlakozás helyreállítását.
A tehetségek hazahozatalát ösztöndíjalapokkal és start-up támogatásokkal ösztönöznék, hogy itthon is legyen lehetőségük kibontakozni és értéket teremteni.
Magyar Péter szerint ma is él Magyarországon egy olyan társadalmi réteg, amely rendszerszinten mindenét elvesztette: ők a devizahitelesek. Több százezer családról van szó, akik annak idején bíztak a politikában és a bankokban, de végül lakásukat, egzisztenciájukat, biztonságukat is elveszítették. Hangsúlyozta: ez nem a személyes felelősség eltagadása, de az ő sorsukban az állam és a rendszer vitathatatlan felelőssége is benne van.
Ezért a Tisza-kormány első napján teljes kilakoltatási moratóriumot vezetnének be,
valamint felszámolnák a végrehajtói maffiát, az egész ágazatot állami kézbe vennék. Magyar közölte: párbeszédet indítanak a devizahitelesekkel, érdekvédelmi szervezeteikkel és a bankokkal, miközben az igazságügyi miniszter egyik kiemelt feladata lesz, hogy felülvizsgálja a bíróságok devizahiteles ügyekben alkalmazott gyakorlatát.
A Tisza-kormány emellett kompenzációs programot is indítana: a cél az, hogy
a devizahiteles károsultak 2030-ig havi legfeljebb 100 000 forintos visszatérítésben részesülhessenek. „Ez nem könyöradomány, hanem igazságtétel”
– jelentette ki Magyar Péter.
Beszélt a külföldre vándorolt magyar munkavállalókról is. A terv szerint adókedvezménnyel segítenék azokat a munkaadókat, akik a legnehezebb helyzetű magyarokat foglalkoztatják. Bírálta azt is, hogy a kormány tömegesen hoz be külföldi munkaerőt, miközben szerinte a magyar munkavállaló nem lehet másodrendű a saját hazájában.
Kitért az akadálymentesítés hiányosságaira is. Úgy fogalmazott, hogy ma Magyarországon az akadálymentes környezet nem alap, hanem kivétel, holott ez nemcsak a fogyatékossággal élőket érinti, hanem az idősödő társadalmat és a kisgyermekes családokat is. A Tisza-kormány ezért azonnali országos akadálymentesítési programot indítana.
Magyar Péter szerint a víz ma már nemzetstratégiai kérdés, hiszen az aszály nem csupán a gazdákat sújtja, hanem mindenki pénztárcáját is megérzi. Úgy véli, egyre többen ismerik fel itthon és világszerte is, hogy a víz lesz az új olaj. Szerinte a magyar nép vízi nemzet, számunkra a víz identitás és kultúra is egyben, ezt bizonyítják folyóink, tavaink, valamint úszóink és vízilabdázóink sikerei. Magyar úgy fogalmazott: „a víz a magyarok genetikai kódja, ez a mi nemzeti történetünk.” Hozzátette: ideje valóban tiszta vizet önteni a pohárba, és a Tisza Párt ezt is vállalja.
A nagyszabású tervek pénzügyi háttere
Magyar Péter szerint a Tisza Párt kormányra kerülve átfogó gazdasági és államháztartási reformot hajtana végre, amely több ezer milliárd forintos mozgásteret teremtene az országnak.
Elsőként visszaszereznék a közvagyont, még akkor is, ha azt – mint fogalmazott – „Amerikáig menekítették”. Emellett hazahoznák a Magyarországnak járó, jelenleg blokkolt uniós forrásokat, ami mintegy 8000 milliárd forintot jelentene.
A kormányzati propaganda leépítése szintén prioritás: felszámolnák a propagandát kiszolgáló intézményrendszert, valamint megszüntetnék az állami támogatásokat, amely évente 500–1000 milliárd forint megtakarítást hozhat.
A közbeszerzések megtisztításával, illetve a bújtatott vállalati támogatások leépítésével további 1600 milliárd forint spórolható meg. A gazdaságpolitika stabilizálásával és egy kiszámítható pénzügyi környezettel pedig akár 1200 milliárd forinttal is csökkenhetnek az állam költségei.
A Tisza-program része az is, hogy megadóztatják az 5 milliárd forint feletti magánvagyonokat, ezzel új forrásokat nyitva a közkiadások finanszírozására. Magyar szerint, ha nem a felső 1 százalék, hanem a középosztály gyarapodik, az a belső fogyasztás növekedésén keresztül évi 400 milliárd forint többletbevételt jelenthet az államnak.
A beruházási kedv élénkítése szintén hangsúlyos: már 3 százalékos növekedés is 2400 milliárd forint pluszt hozhat a költségvetésbe. Magyar összegzése szerint: ha sokan élnek egy kicsivel jobban, annak az egész ország látja a hasznát.
Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt hoznának létre
Magyar Péter szerint az elmúlt 15 évben legalább 20 ezer milliárd forintnyi közvagyon tűnt el magánzsebekben, miközben ebből az összegből egy működő, élhető országot is fel lehetett volna építeni. A pénz azonban nem a költségvetést, nem a magyar embereket gazdagította, hanem egy szűk kör érdekeit szolgálta.
Ezért a Tisza-kormány megalakulása után létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, amelynek célja, hogy feltárja az elmúlt 20 év korrupciós ügyeit, visszaéléseit, és jogi eszközökkel visszaszerezze a közvagyont.
A hivatal egyik kiemelt feladata az lesz, hogy átvizsgálja az állami koncessziós szerződéseket, különös tekintettel azokra, amelyek hosszú távon rögzítettek közérdeket sértő előnyöket magánvállalatok számára. Magyar úgy fogalmazott: „Nem mehetünk el szó nélkül az elmúlt évek szabadrablása mellett.”
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal nemcsak az elmúlt húsz év korrupciós ügyeit vizsgálja majd, hanem kiterjeszti a munkáját a közpénzből működő, jelenleg átláthatatlan struktúrákra is.
A hivatal átvilágítja az MCC (Mathias Corvinus Collegium) és más közalapítványokhoz kiszervezett állami vagyon sorsát, valamint részletesen megvizsgálja a koronavírus-járvány idején történt közbeszerzéseket: a vakcinák, tesztek és lélegeztetőgépek beszerzését is.
Fókuszba kerülnek továbbá:
- az állami kommunikációs megrendelések,
- az uniós források felhasználása,
- az energetikai beruházások, különösen a Paks II. projekt,
- és a taotámogatások elköltése is.
Magyar Péter szerint a hivatal egyik legérzékenyebb vizsgálata a Magyar Nemzeti Bank működését érinti majd, amelyet „a világ valaha volt legnagyobb bankrablásaként” emlegetett.
A hivatal élére egy feddhetetlen, pártfüggetlen szakembert neveznének ki, aki szigorú összeférhetetlenségi vizsgálaton esik át, és rendkívüli jogosultságokkal rendelkezik majd, hogy a kivizsgálások gyorsan és hatékonyan haladhassanak.
Fontos, hogy a hivatal a közszolgákat is megkeresi majd, ám őket nem vádlottként, hanem tanúként kezelik, hiszen a cél nem a szakapparátus leváltása, hanem a továbbra is szükséges szakmai tudás megtartása.
(Kiemelt képünk forrása: képernyőfotó aTisza Párt kongresszusának közvetítéséből)
