Háború és erkölcs: így látja egy szakértő a gázai konfliktus etikai dilemmáit

Dr. Elliott Malamet kanadai–izraeli professzor előadássorozata azt vizsgálja, milyen morális kérdések vetődnek fel az izraeli hadviselés kapcsán, különösen a civil áldozatok, a túszalkuk és a válaszcsapások arányossága tekintetében.

2025. március 24., 09:39

Szerző:

A gázai konfliktus során felmerülő etikai kérdések mélyen gyökereznek a zsidó vallási és kulturális hagyományokban. Dr. Elliott Malamet, kanadai–izraeli professzor, március 24. és 31. között előadássorozatot tart Budapesten a Milton Friedman Egyetem Ashkenazium tanszékén, ahol az izraeli háborúk etikai dilemmáit vizsgálja – írta meg az Index.

A háború következményei etikai kérdéseket vetnek fel

A zsidó történelem nagy részében a közösség nem rendelkezett saját hadsereggel, így a szuverenitás és az önvédelem kérdései kevésbé voltak relevánsak. Izrael állam megalakulásával azonban a zsidó nép nemcsak a védekezés lehetőségét nyerte el, hanem szembesült azzal a felelősséggel is, hogy miként alkalmazza az erőt etikus módon. Ez számos erkölcsi dilemmát vet fel, mint például: hány ember életét lehet feláldozni egy nemzet biztonságáért? Hogyan kezeljük az ellenséges területeken élő civil lakosságot? Ki tekinthető ártatlannak egy konfliktusban?

A túszokért fizetett váltságdíj kérdése különösen érzékeny téma Izraelben. Az elmúlt két évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy a palesztin foglyok szabadon bocsátása gyakran több izraeli élet elvesztéséhez vezetett. Ez felveti a kérdést: érdemes-e egy vagy néhány túsz életéért cserébe potenciálisan több ember életét kockáztatni a jövőben? Bár a számok alapján a válasz egyértelműnek tűnhet, az erkölcsi kötelesség és a közösség iránti felelősségvállalás bonyolítja a döntést.​

„Egy ország nem hozhat csupán mennyiségi döntéseket, létezik erkölcsi kötelesség a saját testvéreinkkel szemben még akkor is, ha tudjuk, hogy akiket kiengedünk a börtönből, sok esetben elkötelezték magukat amellett, hogy kárt okozzanak Izrael államnak” – mondja az Indexnek Elliott Malamet professzor.

Az arányosság elve szintén központi szerepet játszik az izraeli hadviselésben. A zsidó etika szerint a válaszcsapásoknak arányosnak kell lenniük a támadásokkal, azonban a modern hadviselésben ez nehezen mérhető. Például, ha egy rakétatámadás során izraeli civilek sérülnek meg, milyen mértékű válaszlépés tekinthető arányosnak? E kérdés megválaszolása különösen nehéz, mivel a Hamász gyakran civil területekről indít támadásokat, így az izraeli válaszcsapások elkerülhetetlenül civil áldozatokkal járhatnak.​

A civil áldozatok kérdése további etikai dilemmát jelent. Míg a nemzetközi jog és a zsidó etika is tiltja a civilek szándékos megölését, a Hamász stratégiája – amely civil infrastruktúrát használ katonai célokra – megnehezíti e szabály betartását. Ez felveti a kérdést: hogyan lehet megkülönböztetni a harcosokat a civilektől egy ilyen összetett környezetben? Továbbá, milyen felelőssége van Izraelnek a palesztin civil áldozatokért, ha a Hamász szándékosan veszélyezteti saját népét?​

Dr. Malamet előadásaiban hangsúlyozza, hogy ezekre a kérdésekre nincsenek egyszerű válaszok. Az izraeli társadalomban folyamatos vita folyik arról, hogy miként lehet egyensúlyt teremteni a biztonsági szükségletek és az erkölcsi elvek között. Ez a belső párbeszéd elengedhetetlen ahhoz, hogy Izrael megőrizze morális integritását egy olyan régióban, ahol a háború és a terror mindennapos valóság.​

(Kiemelt képünk: Az izraeli hadsereg katonái állnak az egyik Merkava harckocsi mellett, amelyet Dél-Izraelben, a Gázai övezet északi része mentén telepítettek 2025. március 18-án. Fotó: Menahem KAHANA / AFP)