Háború és erkölcs: így látja egy szakértő a gázai konfliktus etikai dilemmáit
Dr. Elliott Malamet kanadai–izraeli professzor előadássorozata azt vizsgálja, milyen morális kérdések vetődnek fel az izraeli hadviselés kapcsán, különösen a civil áldozatok, a túszalkuk és a válaszcsapások arányossága tekintetében.
A gázai konfliktus során felmerülő etikai kérdések mélyen gyökereznek a zsidó vallási és kulturális hagyományokban. Dr. Elliott Malamet, kanadai–izraeli professzor, március 24. és 31. között előadássorozatot tart Budapesten a Milton Friedman Egyetem Ashkenazium tanszékén, ahol az izraeli háborúk etikai dilemmáit vizsgálja – írta meg az Index.
A háború következményei etikai kérdéseket vetnek fel
A zsidó történelem nagy részében a közösség nem rendelkezett saját hadsereggel, így a szuverenitás és az önvédelem kérdései kevésbé voltak relevánsak. Izrael állam megalakulásával azonban a zsidó nép nemcsak a védekezés lehetőségét nyerte el, hanem szembesült azzal a felelősséggel is, hogy miként alkalmazza az erőt etikus módon. Ez számos erkölcsi dilemmát vet fel, mint például: hány ember életét lehet feláldozni egy nemzet biztonságáért? Hogyan kezeljük az ellenséges területeken élő civil lakosságot? Ki tekinthető ártatlannak egy konfliktusban?
A túszokért fizetett váltságdíj kérdése különösen érzékeny téma Izraelben. Az elmúlt két évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy a palesztin foglyok szabadon bocsátása gyakran több izraeli élet elvesztéséhez vezetett. Ez felveti a kérdést: érdemes-e egy vagy néhány túsz életéért cserébe potenciálisan több ember életét kockáztatni a jövőben? Bár a számok alapján a válasz egyértelműnek tűnhet, az erkölcsi kötelesség és a közösség iránti felelősségvállalás bonyolítja a döntést.
„Egy ország nem hozhat csupán mennyiségi döntéseket, létezik erkölcsi kötelesség a saját testvéreinkkel szemben még akkor is, ha tudjuk, hogy akiket kiengedünk a börtönből, sok esetben elkötelezték magukat amellett, hogy kárt okozzanak Izrael államnak” – mondja az Indexnek Elliott Malamet professzor.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Neshama TV
2025. február 28., 18:00
A Neshama TV 50 perc című külpolitikai műsorában ezúttal dr. Novák Attila történész és Berkovics Balázs szociológus voltak Szalai Kálmán vendégei. A beszélgetés során olyan fontos témákat érintettek, mint a világ válasza az október 7-i eseményekre, és Izrael megítélése.
Itthon
2025. március 12., 10:50
Egy magyar származású édesanya, Liora Ruth, két gyermekével menekült Magyarországra az izraeli háborús helyzet elől. Bár az apa korábban beleegyezett a költözésbe, később hágai eljárást indított ellene, amely végül arra kötelezte a családot, hogy térjenek vissza az életveszélyes övezetbe. Az ügy rávilágít a hágai egyezmény ellentmondásaira és a bántalmazó kapcsolatok elől menekülő anyák jogi nehézségeire.
Itthon
2025. február 28., 16:16
A Latino Coalition for Israel (Latinó koalíció Izraelért) csoport találkozott az EMIH vezetőségével, és a beszélgetés során az antiszemitizmus elleni közös küzdelemről is szó esett.
Az arányosság elve szintén központi szerepet játszik az izraeli hadviselésben. A zsidó etika szerint a válaszcsapásoknak arányosnak kell lenniük a támadásokkal, azonban a modern hadviselésben ez nehezen mérhető. Például, ha egy rakétatámadás során izraeli civilek sérülnek meg, milyen mértékű válaszlépés tekinthető arányosnak? E kérdés megválaszolása különösen nehéz, mivel a Hamász gyakran civil területekről indít támadásokat, így az izraeli válaszcsapások elkerülhetetlenül civil áldozatokkal járhatnak.
A civil áldozatok kérdése további etikai dilemmát jelent. Míg a nemzetközi jog és a zsidó etika is tiltja a civilek szándékos megölését, a Hamász stratégiája – amely civil infrastruktúrát használ katonai célokra – megnehezíti e szabály betartását. Ez felveti a kérdést: hogyan lehet megkülönböztetni a harcosokat a civilektől egy ilyen összetett környezetben? Továbbá, milyen felelőssége van Izraelnek a palesztin civil áldozatokért, ha a Hamász szándékosan veszélyezteti saját népét?
Dr. Malamet előadásaiban hangsúlyozza, hogy ezekre a kérdésekre nincsenek egyszerű válaszok. Az izraeli társadalomban folyamatos vita folyik arról, hogy miként lehet egyensúlyt teremteni a biztonsági szükségletek és az erkölcsi elvek között. Ez a belső párbeszéd elengedhetetlen ahhoz, hogy Izrael megőrizze morális integritását egy olyan régióban, ahol a háború és a terror mindennapos valóság.
(Kiemelt képünk: Az izraeli hadsereg katonái állnak az egyik Merkava harckocsi mellett, amelyet Dél-Izraelben, a Gázai övezet északi része mentén telepítettek 2025. március 18-án. Fotó: Menahem KAHANA / AFP)
