50 perc: Izrael és a nyugati világ – egy évvel a háború kitörése után

Az 50 perc legújabb adásában Szalai Kálmán vendégei dr. Novák Attila történész és Berkovics Balázs szociológus voltak, akik a jelenlegi izraeli és nyugati társadalmi folyamatokat elemezték az egy éve tartó háború tükrében. A Hamász 2023. október 7-i brutális terrortámadása óta Izrael több fronton küzd a biztonságáért, miközben a nemzetközi közvélemény egyre inkább polarizálódik. A beszélgetés során szó esett a nyugati világ Izraellel szembeni viszonyulásáról, az izraeli társadalom belső változásairól és a konfliktus jövőbeli következményeiről.

A nyugati világ reakciója az október 7-i támadásra

Az október 7-i Hamász támadás világszerte sokkolta a közvéleményt, hiszen a terrorszervezet több mint 1200 izraeli civilt mészárolt le és 257 túszt hurcolt el Gázába. Az első hetekben a nyugati országok szinte kivétel nélkül Izrael mellett álltak ki, de rövid időn belül ez az álláspont drasztikusan megváltozott.

Berkovics Balázs szerint ez a fordulat nem meglepő, mivel a nyugati egyetemi és értelmiségi körökben évek óta épül egy Izrael-ellenes narratíva, amely a konfliktust a gyarmatosítás és az elnyomás keretei között értelmezi. „Nagyon fontos ebben a tagadás motívuma” – mondta Berkovics, kiemelve, hogy számos jogvédő szervezet először kétségbe vonta a Hamász kegyetlenkedéseit, majd, amikor a bizonyítékok megdönthetetlenek lettek, elkezdték relativizálni azokat.

A diskurzus gyors eltolódása az egyetemi közegben is látványos volt. Az USA és Nyugat-Európa elit egyetemein rendszeressé váltak a palesztin ügy melletti tüntetések, amelyek gyakran antiszemita megnyilvánulásokba torkolltak. A Hamász egyes körei gyakorlatilag a palesztin ügy letéteményeseként jelentek meg a baloldali mozgalmak számára, és az antiszemita retorika egyre inkább elfogadottá vált.

Amerikai és európai egyetemek – a radikalizmus bölcsői?

Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában az elit egyetemek váltak az Izrael-ellenes és palesztinpárti mozgalmak fő színtereivé. Berkovics szerint ez nem az egyetemi társadalom egészét érinti, hanem főként azokat a progresszív csoportokat, amelyek az identitáspolitika és a posztkoloniális diskurzus mentén szerveződnek.

„Izraelből ellenségkép lett” – mondta Berkovics. „Izraelt az elnyomás iskolapéldájának állítják be, miközben figyelmen kívül hagyják a történelmi tényeket.”

Ezzel párhuzamosan egyes muszlim országok, különösen Katar, jelentős pénzügyi befolyást szerzett bizonyos amerikai egyetemeken, amelyek révén aktívan formálják az Izrael-ellenes közbeszédet. Az így kialakult vulgáris anticionizmus pedig mára sok helyen a klasszikus antiszemitizmus új formájává alakult.

Izrael társadalmi dinamikája a háború árnyékában

Miközben a nyugati világban egyre erősödik az Izrael-ellenes narratíva, addig az izraeli társadalom mélyen megosztott maradt. Dr. Novák Attila történész kiemelte: „A háború nemcsak katonai kihívást jelent Izrael számára, hanem belső társadalmi átrendeződést is elindított.” A konfliktus előtt Izrael belpolitikai élete súlyos válságban volt, a Netanjahu-kormány elleni tüntetések uralták az utcákat. A támadás után azonban a legtöbb belső vita háttérbe szorult, hiszen a biztonság lett az elsődleges prioritás.

A kétállami megoldás lekerült a napirendről

Berkovics szerint az izraeli baloldal eddigi felfogása is jelentősen megváltozott.

„A kibucokban élő baloldali értelmiségiek közül sokan eddig is segítették a palesztinokat, de most szembesültek azzal, hogy azok között, akiket támogattak, voltak olyanok is, akik a támadásban aktívan részt vettek”

– mondta. Ez a felismerés még inkább radikalizálta az izraeli politikai közbeszédet: a kétállami megoldás gyakorlatilag lekerült a napirendről, mivel az izraeli közvélemény már nem hisz abban, hogy a palesztin vezetés képes lenne egy békés államot működtetni.

Mi várható a következő években?

Az izraeli társadalomban jelenleg két fő tendencia figyelhető meg:

• A biztonságpolitikai prioritás felülír minden korábbi politikai nézeteltérést, még ha a kormány megosztó is.
• A demográfiai és ideológiai változások miatt Izrael egyre inkább konzervatív irányba mozdul el, hiszen a vallásos közösségek népessége gyorsabban növekszik, míg a szekulárisok kivándorlási hajlandósága erősödik.

A beszélgetés végén Szalai Kálmán kiemelte:

„Izrael továbbra is a világpolitika egyik legfontosabb tényezője, és a Nyugattal való kapcsolata alapvetően fogja meghatározni a közeljövő alakulását.”

Az izraeli belső töréspontok, a nyugati világ kettős mércéje és a radikalizálódó egyetemi közeg együttesen olyan jövőt vetítenek előre, amelyben a Közel-Kelet geopolitikai helyzete és Izrael nemzetközi megítélése továbbra is kulcskérdés marad.

(Kiemelt képünkön dr. Novák Attila, Berkovics Balázs és Szalai Kálmán láthatóak. Forrás: 50 perc)