Alkotmánybíróság: így változnak a melegházasságok
Döntött az Alkotmánybíróság: el kell ismerni élettársi kapcsolatnak a külföldön kötött melegházasságokat.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy alkotmányellenes az a gyakorlat, miszerint Magyarország nem ismeri el a külföldön kötött azonos nemű házasságokat bejegyzett élettársi kapcsolatként – számolt be róla a 24.hu. A döntés a hétfő esti Magyar Közlönyben jelent meg. Az Országgyűlésnek 2025. október 31-ig jogszabályt kell alkotnia annak érdekében, hogy a külföldön kötött melegházasságok jogilag elismerést nyerjenek. A Fővárosi Törvényszék és a Kúria korábbi ítéleteit ugyan nem semmisítik meg, ám az adott ügyben az eljárást megszüntetik.
Ősszel törvényjavaslatot nyújt be az ellenzék a melegházasságok elismerése ügyében
Az RTL Híradónak nyilatkozott az üggyel kapcsolatban Sebián-Petrovszki László, a DK frakcióvezetője, akit személyesen is érint a kérdés: nemrég Brazíliában kötött házasságot párjával, amelyet azonban Magyarországon hivatalosan nem ismernek el. A Demokratikus Koalíció és más ellenzéki pártok ősszel törvényjavaslatot nyújtanak be annak érdekében, hogy ezek a kapcsolatok jogi elismerést kapjanak.
LMBTQ-szervezetek szerint a döntés fontos előrelépés, ugyanakkor akár évekbe is telhet, mire a több száz érintett pár kapcsolata Magyarországon is jogilag elismertté válik.
Amennyiben az Országgyűlés valóban megalkotja a szükséges törvényt, az ilyen kapcsolatokat akkor sem fogják házasságként elismerni, mivel a hatályos alaptörvény szerint Magyarországon kizárólag férfi és nő köthet házasságot. A melegházasságot a magyar lakosság 61 %-a támogatja, ez az arány két éve 67, tavaly pedig 62 % volt.
Az Európai Unió országai kötül jelenleg 16 államban engedélyezik, hogy azonos neműek házasságot köthessenek. Hollandia, Belgium, Spanyolország, Luxemburg, Dánia, Svédország, Portugália, Franciaország, Írország, Finnország, Málta, Németország, Ausztria, Szlovénia, Görögország és Észtország.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)