Gázai tűzszünet: Valódi béke vagy időhúzás?

A Neshama TV „50 perc” című műsorában Szalai Kálmán vendégei, Seres Attila újságíró és Nemes Dániel kiberbiztonsági szakértő csapnak össze a Gázában életbe lépett tűzszünet valódi következményeiről. Valóban Izrael érdekét szolgálja a megállapodás, vagy éppen ellenkezőleg, a Hamász újjászerveződésének kedvez?

2025. február 3., 12:53

Szerző:

Gázai tűzszünet: Valódi béke vagy időhúzás?

A Neshama TV „50 perc” című műsorában Szalai Kálmán vendégei, Nemes Dániel kiberbiztonsági szakértő és Seres Attila újságíró vitatták meg a Gázában életbe lépett tűzszünet hatásait. A beszélgetés során éles véleménykülönbségek bontakoztak ki arról, hogy a megállapodás hosszú távon Izrael érdekét szolgálja-e, vagy éppen ellenkezőleg, veszélybe sodorja a zsidó állam biztonságát. A műsorban szó esett a túszok helyzetéről, a Hamász jövőjéről, valamint Donald Trump sokat vitatott kitelepítési tervéről is.

A gázai tűzszünet jelentősége: kényszer vagy stratégiai lépés?

A január közepén megkötött tűzszüneti megállapodás három fázisból áll. Az első szakasz során 33 izraeli túsz szabadulhat, köztük nők, gyermekek, idősek és súlyosan sérült foglyok. Cserébe Izrael 150-200 palesztin foglyot enged szabadon, akik között nemcsak egyszerű bebörtönzött személyek, hanem többszörös gyilkosok is vannak. Nemes Dániel rendkívül kritikus a tűzszünettel kapcsolatban:

„Ez egy méltatlan és hosszú távon nagyon veszélyes megállapodás. Egyértelmű, hogy a civilizált világnak az lenne az érdeke, hogy a Hamász eltűnjön a Gázai övezetből, de ehelyett időt nyerhet az újjászerveződésre és újabb támadások előkészítésére.”

Seres Attila ezzel szemben úgy látja, hogy a tűzszünet nem feltétlenül jelent gyengeséget Izrael számára:

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
„Izrael minden konfliktushelyzetben a túlélésre és az előny szerzésére törekszik. Netanjahu nem menne bele egy olyan tűzszünetbe, amely kizárólag hátrányos lenne számunkra. Ez a lépés hosszú távon akár előnyt is jelenthet, mert a jelenlegi körülmények között Izrael politikai és katonai szempontból is előnyösebb helyzetbe kerülhet.”

A két nézőpont közötti különbség jól mutatja, hogy a tűzszünet megítélése korántsem egyértelmű: míg egyesek az időhúzás veszélyeit látják benne, mások inkább egy tudatos izraeli stratégiai döntésként értékelik.

Túszok és terroristák cseréje: ki jár jobban?

A műsor egyik legmegrázóbb témája a túszok helyzete és a palesztin foglyok szabadon bocsátása volt. A Hamász által fogva tartott izraeli civilekért cserébe Izrael olyan palesztin foglyokat enged szabadon, akik közül sokan több izraeli élet kioltásáért felelősek.

„Ez a csere nem nevezhető igazságosnak. A túszok fogvatartása önmagában is háborús bűncselekmény, és most olyan terroristákat engedünk el, akik emberek tucatjait gyilkolták meg”

– mondja Nemes Dániel, aki szerint a mostani csere súlyos biztonsági kockázatokat rejt magában.

Seres Attila ezzel szemben emlékeztet arra, hogy Izrael korábban is hozott hasonló döntéseket:

„Ne felejtsük el, hogy néhány évvel ezelőtt Gilad Salit egyetlen izraeli katonáért 1027 palesztin foglyot engedtek szabadon. Akkor is voltak aggályok, de Izrael mindig a túlélés logikáját követi. Ha most egy hasonló helyzetben újabb túszokat sikerül kiszabadítani, az már önmagában is egy fontos eredmény.”

A vita azonban itt nem ért véget: a túszok között vannak külföldi állampolgárok is, akiket saját kormányaik látszólag kevésbé igyekeznek kiszabadítani. Nemes szerint ez a nemzetközi közösség kettős mércéjét mutatja:

„Amikor a terroristák később európai vagy amerikai célpontokat támadnak meg, ezek az országok akkor fogják megérezni ennek a döntésnek a valódi súlyát.”

Trump terve: ideiglenes kitelepítés vagy deportálás?

A beszélgetés egyik legvitatottabb témája Donald Trump javaslata volt, amely szerint a gázai lakosságot ideiglenesen más arab országokba kellene áttelepíteni, hogy az övezetet újjáépíthessék. Seres Attila szerint Trump terve logikus és racionális megoldás lehet:

„Gáza jelenleg lakhatatlan, és hosszú távon nem is látszik olyan megoldás, amely biztosítaná a normális életfeltételeket. Ha a palesztinok egy része ideiglenesen más országokba költözne, az lehetőséget adna az övezet rendezett újjáépítésére.”

Ezzel szemben Nemes Dániel súlyos erkölcsi aggályokat fogalmazott meg:

„Függetlenül attól, hogy milyen politikai vagy katonai célokat szolgálna, egy ilyen lépés súlyos morális kérdéseket vetne fel. Izrael a Közel-Kelet egyetlen demokráciája, és nem lehet egy népcsoportot tömegesen kitelepíteni, még akkor sem, ha ezt ideiglenes intézkedésként próbálják beállítani.”

A vita itt is jól mutatja, hogy a Közel-Keleten minden döntés komoly politikai és erkölcsi dilemmákat vet fel, és az egyik fél győzelme gyakran a másik fél vereségét jelenti.

Ciszjordánia: újabb konfliktus gócpont?

Miközben Gázában tűzszünet van, Izrael a másik fronton, Ciszjordániában (Júdea és Szamária) nagyszabású terrorelhárító műveleteket folytat.

„Irán és Katar elvesztette Gázát katonai értelemben, így most Ciszjordániában próbálják megerősíteni befolyásukat”

– mondja Nemes Dániel.

Seres szerint viszont ez nemcsak Izrael problémája:

„Nemcsak Izraelnek érdeke a terroristák felszámolása, hanem a Palesztin Hatóságnak is, hiszen a Hamász a saját hatalmukat is fenyegeti.”

Mi várható a tűzszünet után?

A beszélgetés végén mindkét szakértő egyetértett abban, hogy a mostani tűzszünet valószínűleg nem lesz hosszú életű. A következő hetekben eldől, hogy a Hamász kihasználja-e az időt újjászerveződésre, vagy valóban elindulhat egy tartós békefolyamat.

„Ez a tűzszünet a konfliktus természetéből adódóan előbb-utóbb véget ér, de hogy milyen formában, az még kérdéses”

– zárta a műsort Szalai Kálmán.

A kérdés tehát továbbra is nyitott: békét hoz ez a megállapodás, vagy csak egy újabb fegyverkezési szünetet? Az elkövetkező hónapok válaszolhatják meg ezt a kérdést.

 

(Kiemelt képünkön Nemes Dániel, Seres Attila és Szalai Kálmán láthatóak. Forrás: 50 perc)

A rovat további cikkei