Mit akar a Nemzetgazdasági Minisztérium a nyugdíjpénzekkel?
Augusztus végén derült ki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium egy olyan akcióterven dolgozik, amely a lakosság félretett pénzét fogyasztási célokra vonnák be. De mit akarnak a nyugdíjpénzekkel?
Az ÉVOSZ és a Nemzetgazdasági Minisztérium közös javaslata nyomán jelentette be a Gazdasági Kabinet augusztus végén, hogy a testület megvizsgálta, miképpen lehetséges a hosszú távú lekötött megtakarításokat adómentesen felhasználni otthonteremtés céljából. Koji László, a szakszövetség elnöke tisztázta a 24.hu-nak, hogy miről is szól a kidolgozás alatt álló javaslat.
A lakosság félretett pénze
Augusztus 28-án jelent meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye, amely szerint a Nagy Márton vezette Gazdasági Kabinet megtárgyalta az újraindítást segítő akcióterv részleteit. Ebben egyetlen mondatban utaltak arra, hogy a lakosság félretett pénzét fogyasztási célokra vonnák be, szó szerint így: a testület megvizsgálta azt is, hogy a hosszú távú lekötött megtakarításokat miképpen lehetséges opcionálisan, a lakosság döntésének függvényében, adómentesen felhasználni otthonteremtés céljából. Az NGM sietett cáfolni azt, hogy a kormány rá akarná tenni a kezét a lakosság hosszú távú megtakarításaira, ám az elképzelésről mindössze annyi konkrétumot közöltek, hogy az érintettek szigorúan a saját döntésük alapján használhatnák fel adómentesen a félretett pénzüket. Ez a tárca szerint inkább erősítheti a megtakarítók önrendelkezési szabadságát.
A részletszabályok
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke a 24.hu-nak elmondta: az ÉVOSZ és az NGM közös javaslatáról van szó, amely kizárólag az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat érinti, más megtakarítási formákra, egyebek közt a nyugdíjbiztosításra és a nyugdíj-előtakarékossági számlára nem terjedne ki. A Gazdasági Kabinet a szakszövetség javaslatát megtárgyalta, és megbízta Nagy Mártont azzal, hogy a részletszabályokat dolgozza ki – az egyeztetések zajlanak. Az érdekképviseleti elnöknek nincs tudomása arról, hogy az NGM más befektetésekre is kiterjesztené a tervezetet. A hatályos szabályok szerint az önkéntes nyugdíjpénztári tagok a számla nyitását követő tízéves várakozási idő alatt nem férhetnek hozzá a megtakarításaikhoz – kivéve akkor, ha időközben elérték a nyugdíjkorhatárt. Ám ebben az esetben is, amennyiben hozzányúlnak a pénzhez, ki kell fizetniük a tőkerész után a befektetéseket terhelő 15 százalékos szja-t és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót. Tízévnyi tagságot követően a megtakarítások hozamait adómentesen lehet felvenni, majd ezt követően háromévente nyílik lehetőség a hozamok felvételére. A tőkerészhez azonban tíz év tagság után sem lehet köztehermentesen hozzáférni, hanem a felvett tőkeösszeg után ugyanúgy ki kell csengetni a szja-t és a szochót, amelyeknek a mértéke a tizedik és a huszadik év között sávosan csökken. Végül csak a 21. évtől lehet adómentesen hozzájutni a teljes tőkéhez.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. szeptember 18., 09:01
Az infláció és a gazdaság gyengélkedése miatt nincsenek jó híreink a nyugdíjasok számára.
Gazdaság
2024. szeptember 17., 12:03
A Nyugdíjguru segítségével a végére jártunk, hogy a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának kiszámításakor mely szolgálati idő vehető figyelembe, és mi határozza meg a nyugdíj mértékét.
Gazdaság
2024. szeptember 11., 10:24
A szakértő szerint sem nyugdíjkorrekció, sem pedig nyugdíjprémium nem várható idén.
A javaslat célja
Az ÉVOSZ-javaslatban azt a célt jelölték meg, hogy a nyugdíjpénztári tagok önkéntes alapon, az évfordulóktól függetlenül adó- és járulékmentesen férhessenek hozzá a megtakarításaikhoz vagy azoknak egy meghatározott részéhez, amennyiben azt otthonépítési, illetve otthonfelújítási céllal használják fel.
Az ugyanakkor még nem tisztázott, hogy tíz éven belül feltörhetők-e a megtakarítások
– magyarázta Koji László.
A tervezet szerint az adómentes megtakarítást nemcsak az önkéntes pénztári tagok használhatnák fel lakáscélra, hanem az általuk megjelölt gyermekeik is, illetve a kedvezményt hiteligényléshez is fel lehetne használni.
Az önerő kérdése
Az ÉVOSZ-elnök szerint ez utóbbi lehetőség nélkülözhetetlen, hiszen adataik alapján a lakásvásárlást, lakásépítést vagy -felújítást tervezők körében tíz ember közül mindössze kettőnek áll rendelkezésére akkora összeg, hogy a munkálatok költségét önmaga állja, a maradék nyolcnak pedig hitelre van szüksége. Ameddig a lakáshitelkamatok nem ereszkednek 5 százalék alá, addig a lakosság nagy része vélhetően nem fog élni a hitellehetőségekkel, ám azok, akik pénztári megtakarítással rendelkeznek, a program segítségével kiegészíthetik a „rést”, ami anyagi lehetőségeik és a hitelköltségek közt feszül.
Már akár 2 millió forintnyi adómentes megtakarítás elegendő lehet arra, hogy a különböző lakástámogatási programoknál megteremtse az önerőt.
Például a jelenleg futó Otthonfelújítási Program esetében az összesen 6 millió forintnyi támogatás 3 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatásból és 3 millió forint nulla kamatozású hitelrészből áll össze. A hitelhez szükséges önerőhöz már 2 millió forint is komoly hozzájárulást jelenthet a jellemzően szerényebb jövedelmű igénylők esetében – részletezte.
A szövetség számításai szerint körülbelül 10 ezer milliárd forint szunnyad az önkéntes nyugdíjpénztárak számláin, így, amennyiben a pénztártagoknak éves szinten csak az öt százaléka élne ezzel a lehetőséggel, az évi 500 milliárdnyi plusz keresletet jelentene az építőipar számára. Ebből a pénzből az ágazat hozzájárulna az energiatakarékossági célokhoz, a lakásállomány megújításához is – érvelt Koji László.
(Kiemelt kép: Nagy Márton, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium minisztere. Fotó: Századvég Konjunktúrakutató, Facebook)
