Vásárlási láz a magyaroknál: ez a költési cunami oka

A SZÉP-kártya otthonfelújítási funkciója váratlan vásárlási boomot indított el Magyarországon.

 

2025. június 24., 14:36

Szerző:

A Pénzcentrum részletesen beszámol róla, hogy idén januártól a SZÉP-kártya szabadon használható otthonfelújításra is, ez pedig hozta a várt hatást: a kártyabirtokosok tömegesen vágtak bele lakás- és házfelújításokba. Az OTP Bank szerint június 10-ig közel 120 000 ember költött így összesen 6,6 milliárd forintot, azaz átlagosan 55 000 forintot egy vásárlásra. A K&H statisztikája szerint a kisebb összegű, 28–40 ezer forintos vásárlások is gyakoriak voltak. 

SZÉP-kártyás vásárlás: a lakásfelújítás lett a sláger

A költések nagy része barkács- és bútorboltokban zajlott: festék, eszközök, bútorok, szőnyegek cseréltek gazdát a leggyakrabban. 

A célzott használat azonban tovább él: az OTP tapasztalatai szerint az első félévben összesen 158 milliárd forintot költöttek vendéglátásra, wellnessre és szabadidős célokra, ám a költések új irányt vettek.

2025. január 1-jétől új felhasználási lehetőséggel bővült a SZÉP-kártya: a rajta lévő egyenleg felét immár otthonfelújításra is el lehet költeni. Az intézkedés olyan termékekre is kiterjed, mint az építőanyagok, bútorok vagy háztartási gépek, így érdemi támogatást jelenthet mindazoknak, akik kisebb-nagyobb lakásfelújításba kezdenének.

A SZÉP-kártya szabályozásában történt változás lehetőséget ad arra, hogy a számláról felére lakásfelújítási cikkekre is vásároljanak, és ezt a felhasználók ki is használják. Az OTP közlése szerint 2025. június 10-ig kártyabirtokosaik összesen 6,6 milliárd forintot forintot költöttek lakásfelújítással kapcsolatos termékekre.

A bankok több csatornán is tájékoztatták ügyfeleiket erről, ez is hozzájárult a növekvő forgalomhoz.  Az új szabályozás tehát nem csak papíron működik: a gyakorlatban ezek a költések komoly élénkülést hoztak a hazai barkács- és bútorpiacon. 

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.