Kiderült, hogy hányadikok vagyunk az Európai Unió szegénységi listáján
Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak. A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.
Míg 2023-ban Bulgáriával holtversenyben az utolsó helyen álltunk az Európai Unió (EU) rangsorában, idén már egyedül zártunk a lista végén – írja a HVG.
Az EU sereghajtója lett Magyarország
A magyar háztartások fogyasztása az EU-átlag mindössze 72%-át érte el. Bár ez 2 százalékpontos javulás az előző évhez képest, Bulgária ugyanezen időszak alatt 70%-ról 74%-ra emelkedett, ezzel megelőzve minket.
A trend hosszabb távon is kedvezőtlen. Magyarország 2010 óta minden évben kismértékben közeledett ugyan az EU-átlaghoz, de a régió más országai, köztük Bulgária, Románia, Horvátország, ennél sokkal gyorsabban zárkóznak fel. A cseh és lengyel fogyasztási szint már 2020-ra megközelítette vagy elérte a 90%-ot, és bár azóta kissé visszaestek, még mindig jelentősen előttünk járnak.
Jelentős különbségek az uniós országok között
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2025. április 9., 12:05
Valószínűleg nem stimmel a KSH által közölt adat, mely szerint az elmúlt években jelentősen csökkent a szegénység aránya Magyarországon.
Gazdaság
2025. március 25., 11:09
Idén év elején összesen 2,4 millió nyugdíjas élt Magyarországon, akik közül félmilliónak a nyugdíja a 140 ezer forintot sem éri el.
Gazdaság
2024. augusztus 22., 13:46
A statisztikák egyre rosszabbak, a nyugdíjasok kiszolgáltatott helyzetben vannak.
Az Eurostat adatai alapján továbbra is Luxemburg áll az élen, ahol a háztartások fogyasztása az EU-átlag 141%-át teszi ki. Őket követi Hollandia (120%), Németország (118%) és Ausztria (112%). Magyarország ezzel szemben egyedüliként maradt 75% alatt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium korábban úgy reagált a tavalyi eredményre, hogy nem szabad kizárólag a fogyasztás alapján szegénységet megállapítani, mivel a háztartások jövedelmük egy részét megtakarításra fordíthatják.
A GDP-ben sem sokkal jobb a helyzet
A másik, most közzétett Eurostat-statisztika szerint az egy főre jutó GDP alapján Magyarország az EU-átlag 77%-át érte el 2024-ben. Ez ugyan jobb pozíciót jelent, de még így is csak az ötödik legalacsonyabb érték az unióban, megelőzve többek között Bulgáriát, Görögországot és Lettországot.
Különösen aggasztó, hogy ez az arány 2022 óta gyakorlatilag nem változott. Márpedig a kormány célkitűzése szerint 2030-ra a magyar gazdaságnak el kellene érnie az EU fejlettségének 90%-át, ehhez azonban a jelenlegi trendek alapján komoly fordulatra lenne szükség.
Bár a KSH szerette volna elsikálni a statisztikát, csúnyán belebuktak
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Publicus felmérése szerint a megkérdezettek 80%-a úgy véli, Magyarországon nem elég a nyugdíj a megélhetésre. A kutatásban megkérdezettek 55%-a, a kormánypártiak 12%-a, a Tisza Párt szimpatizánsainak pedig 78%-a gondolja egyébként úgy, hogy az október 1-től életbe lépő áfavisszatérítés javítani fog a nyugdíjasok anyagi helyzetén.
Magyarországon 2025 januárjában 2,4 millió nyugdíjas élt, akik közül kétmillióan öregségi nyugdíjasok voltak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 65–69 éves korosztály 15%-a volt aktív 2024-ben, ami azt mutatja, hogy sok nyugdíjas továbbra is részt vesz a munkaerőpiacon. Emellett a nagyszülők jelentős szerepet vállalnak a családok életében, különösen a gyermeknevelés terén. A témával a 168.hu bővebben is foglalkozott, az erről szóló cikkünket itt érheti el.
(Kiemelt képünk illusztráció / Pexels)
