Szegénység 2025: bár a KSH szerette volna elsikálni a statisztikát, csúnyán belebuktak

Valószínűleg nem stimmel a KSH által közölt adat, mely szerint az elmúlt években jelentősen csökkent a szegénység aránya Magyarországon.

2025. április 9., 12:05

Szerző: 168

Szegénység 2025: bár a KSH szerette volna elsikálni a statisztikát, csúnyán belebuktak

A magyar szegénységi statisztikák körül egyre nagyobb a bizonytalanság: a KSH által közölt adatok szerint az elmúlt években jelentősen csökkent a szegénység aránya, ám független kutatók szerint ezek az eredmények torzított képet mutatnak a valós helyzetről – hangzott el az ATV Start című műsorában. Tátrai Annamária statisztikus és Gábos András, a Tárki vezető kutatója szerint vagy sorozatos adatkezelési hibák történtek, vagy az adatokat szándékosan manipulálták. A kutatók különösen a jövedelmi eloszlás furcsa torzulásaira hívták fel a figyelmet, amelyek 2017-től kezdődően megmagyarázhatatlan módon eltérnek a korábbi évek és más közép-európai országok mintázataitól, így megbízhatatlanná téve a szegénységi küszöb körül mért mutatókat.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Mellár Tamás független országgyűlési képviselő – aki korábban maga is a KSH elnöke volt – a hivatal jelenlegi vezetőjének, Kincses Áronnak a meghallgatását kezdeményezte, valamint egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is kilátásba helyezte. Mellár szerint ugyanis tudományosan alátámasztható, hogy az adatokban tapasztalt rendellenességek természetes úton nem alakulhattak ki, különösen az a jelenség, hogy a háztartások jövedelme „éppen egy hajszálnyival” haladja meg a szegénységi küszöböt, szinte statisztikai lehetetlenség. Az ügy nemcsak a szegénységi adatok hitelességét kérdőjelezi meg, hanem szélesebb bizalmi válságot idézhet elő a hivatalos statisztikai adatokkal kapcsolatban, érintve az inflációra és GDP-re vonatkozó számításokat is.

A nyugdíjasok kitettek a szegénységnek

Korábban megírtuk: a Publicus felmérése szerint a megkérdezettek 80 százaléka úgy véli, Magyarországon nem elég a nyugdíj a megélhetésre. A kutatásban megkérdezettek 55 százaléka, a kormánypártiak 12 százaléka, a Tisza Párt szimpatizánsainak pedig 78 százaléka gondolja egyébként úgy, hogy az október 1-től életbe lépő áfavisszatérítés javítani fog a nyugdíjasok anyagi helyzetén.

Magyarországon 2025 januárjában 2,4 millió nyugdíjas élt, akik közül kétmillióan öregségi nyugdíjasok voltak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 65-69 éves korosztály 15%-a volt aktív 2024-ben, ami azt mutatja, hogy sok nyugdíjas továbbra is részt vesz a munkaerőpiacon. Emellett a nagyszülők jelentős szerepet vállalnak a családok életében, különösen a gyermeknevelés terén. A témával a 168.hu bővebben is foglalkozott, az erről szóló cikkünket itt érheti el.