Nők40: nem is hinné, mi minden számít a nyugdíj mértékébe, és mi minden nem a szolgálati időbe
A Nyugdíjguru segítségével a végére jártunk, hogy a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának kiszámításakor mely szolgálati idő vehető figyelembe, és mi határozza meg a nyugdíj mértékét.
A Nyugdíjguru arra hívja fel a figyelmet, hogy a sok értetlenséget szül, hogy nem minden szolgálati időtartam számítható be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe, annak ellenére sem, hogy a be nem számítható időtartamokat is figyelembe kell venni a nyugdíj összegének kiszámítása során. Vagyis a nyugdíjszámítás során figyelembe vehető szolgálati idő és a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság megállapításához figyelembe vehető jogosító idő fogalma eltér egymástól.
A nők kedvezményes nyugdíjösszegének megállapítása
A kedvezményes nyugdíj összegét ugyanúgy állapítják meg, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét, vagyis nem csak a 40 évi jogosultsági idő, hanem az érintett egész élete során szerzett összes szolgálati idő és az 1988 óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteiből számított nettó havi életpálya átlagkeresete figyelembe vételével számítják ki a kedvezményes nyugdíj összegét.
Dr.Farkas András szakértő szerint a megértési nehézséget az okozza, hogy
- minden jogosító idő szolgálati idő, de
- nem minden szolgálati idő jogosító idő.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. szeptember 16., 16:20
Listát készítettek arról, hogy melyik országban a legjobb nyugdíjasnak lenni. A lista élére Svájc került, Magyarország a 45. helyet csípte el.
Gazdaság
2024. szeptember 11., 10:24
A szakértő szerint sem nyugdíjkorrekció, sem pedig nyugdíjprémium nem várható idén.
Itthon
2024. szeptember 10., 11:54
2038-tól kritikussá válhat a nyugdíjak finanszírozásához szükséges fedezet előteremtése.
Jellemzően ilyen – a nyugdíj összegének kiszámítása során már szolgálati időnek minősülő –, a Nők40 kedvezményes nyugdíjra való jogosultsághoz azonban figyelembe nem vehető időtartamok a következők:
- tanulmányi idő,
- munkanélküli segély,
- rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósításának tartama,
- 8 év feletti tartósan beteg hozzátartozó ápolása miatt folyósított ápolási díj folyósításának tartama,
- megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett idő,
- a passzív táppénzen töltött idő,
- valamint a fizetés nélküli szabadság.
Sem a szakmunkásképzésben, sem a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető évek sem vehetők számításba a Nők40-re való jogosultság meghatározásakor.
A Kúria határozata alapján a volt szakiskolai tanulók e minőségben eltöltött ideje nem minősül szakmunkástanuló-viszonynak, vagy tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanulói viszonynak, ezért szolgálati időnek nem tekinthető, vagyis nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe sem.
Az az időszak, amely alatt egy az érintett fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg ösztöndíjasként felsőfokú nappali tanulmányokat folytatott, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időként szintén nem ismerhető el. Természetesen az érintett időszak az öregségi nyugdíj összegének megállapításához a szolgálati időbe felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időként beszámítást nyerhet, csak a nők kedvezményes nyugdíja szempontjából nem minősül jogosító időnek.
A tanulmányi időszakok közül kizárólag a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatát, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatát lehet beszámítani (jellemzően az adott év július 15. és augusztus 31. közötti időszakára vonatkozóan), amennyiben arra a társadalombiztosítás nyilvántartásaiban bejelentési adat található, ideértve az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is.
Miután a szakmunkástanulók esetében jellemzően a tanulói jogviszony teljes tartamára található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyként kell figyelembe venni. Ha ennek ellentmondó adat áll a rendelkezésre, a jogosultsági idő beszámításánál arra is figyelemmel kell lenni. Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló nyári gyakorlatának időtartama egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető.
Az évközbeni szakmai gyakorlat napjai szintén nem számítanak be, mivel a képzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni. Ezért annak sincs jelentősége, hogy az érintett évente/hetente hány napot töltött gyakorlaton.
A felsőfokú oktatásban részt vett nők még több évet veszítenek a jogosultsági idejükből, hiszen az egyetemi, főiskolai évek egyáltalán nem számíthatók be a jogosultsági időbe még akkor sem, ha egyébként szolgálati időnek minősülnek (a felsőfokú tanulmányi időtartam akkor szolgálati idő, ha 1998. január 1. előtt nappali tagozaton járt főiskolára, egyetemre a hallgató).
Miután a Nők40 bevezetése idején (2011-ben) a nyugdíjkorhatár 62 év volt, a felsőfokú végzettségű hölgyek jellemzően nem tudták teljesíteni a korhatár betöltése előtt a 40 évi jogosító idő követelményét. Azóta azonban a korhatár három évvel megemelkedett, és a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt már a legtöbb felsőfokú végzettségű nő is teljesítheti a kedvezményes nyugdíj feltételeit (az orvosok kivételével, mert az orvosi egyetemeken hat év a tanulmányi idő).
Az álláskeresési járadék és a rokkantsági ellátás folyosítási időtartama sem számít
A rokkantsági ellátás folyósítási tartama egyébként szolgálati időnek sem minősül, mert nem vonnak az ellátás öszegéből nyugdíjjárulékot.
A rehabilitációs ellátás összegéből vonnak nyugdíjjárulékot, így a folyósítási tartama szolgálati idő, de nem számítható be a jogosító időbe.
Viszont akár a rokkantsági, akár a rehabilitációs ellátás mellett bármely biztosítási jogviszonyban (például munkaviszonyban vagy vállalkozási jogviszonyban) végzett munkával olyan szolgálati idő szerezhető, amely a jogosító időbe is beszámít.
Beteg hozzátartozót ápolt? Ez sem fog beleszámítani
Tipikusan a nőkre háruló feladat a magyar családokban, hogy gondoskodjanak az egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt támogatásra és ápolásra szoruló 18 év feletti közeli hozzátartozóikról – az erre tekintettel kapott ápolási díj folyósítási tartama azonban nem számítható be a Nők40-re jogosító időbe.
Az ápolási díj folyósítási tartama csak akkor számítható be a Nők40-re jogosító időbe, ha azt az érintett súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel állapították meg. Ha a gyermek súlyosan fogyatékos, akkor az ő ápolásával az édesanya vagy örökbefogadó anya nem csak 8 évet, hanem 10 évet szerezhet a gyermeknevelési és ápolási ellátások folyósítási idejével a szükséges 40 évi jogosító időből.
A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett idő szintén nem számít
Emiatt nem lehet a 40 évből hiányzó időtartamot társadalombiztosítási megállapodással megszerezni.
Biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező személy folyamatos járulékfizetéssel megállapodást köthet szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából. Megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. A járulék mértéke 22%. Ez a megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg.
Ezzel a megállapodással tehát olyan szolgálati idő szerezhető, ami nem számítható be a Nők40-re jogosító időbe.
A passzív táppénz sem számít bele a 40 évbe
A 2011. június 30-áig hatályos rendelkezések tették lehetővé az ilyen táppénz folyósítását.
A biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósított „rendes" táppénz időtartama a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe is beszámít, akárcsak a táppénz folyósítását megelőző 15 nap betegszabadság időtartama.
Fizetés nélküli szabadság – jól sejtik, ez sem számít bele
A fizetés nélküli szabadság tartama főszabályként nem számítható be a jogosító időbe.
A gyermekneveléssel szerezhető jogosító időbe viszont beszámít a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, ha e szabadság az édesanyát a háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.
A jogosító időbe be nem számítható fenti időtartamok ellenére a nők kedvezményes nyugdíja továbbra is rendkívül előnyös (emiatt rendkívül népszerű) nyugdíjazási lehetőség, amelynek igénybe vételét minden érintett hölgynek feltétlenül érdemes megfontolnia – javasolja Dr. Farkas András nyugdíjszakértő.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)
