Nyugdíj: hamarosan megfeleződik a jelenlegi összeg
Uniós szinten a magyarok tartják a legkevesebb pénzüket különböző nyugdíj-előtakarékossági formákban, annak ellenére, hogy az állami nyugdíjrendszer fenntarthatósága kérdéses. A romló demográfiai trendek és a csökkenő állami nyugdíjak miatt felértékelődik a magánmegtakarítások szerepe.
Az egyéni nyugdíjbefizetések mindössze az alkalmazottak bruttó bérének 19 százalékát teszik ki, ami lényegesebben alacsonyabb az EU-s országok átlagos teljes, 22 százalékos járulékkulcsánál – számol be az Economx. A friss magányudíjpénztári jelentések ráadásul azt tükrözik, hogy a taglétszám nem emelkedik, hanem épp, hogy csökkenő tendenciát mutat a legtöbb életkorban. A demográfiai változások és az állami nyugdíjrendszerek fenntarthatósági kihívásai ellenére a magyarok túlnyomó többsége nem tud/akar félretenni eleget a nyugdíjas éveire. Ez azt jelenti, hogy sokan maradnak olyan mértékű nyugdíj nélkül idős korukra, amiből meg tudnának élni.
Elöregszik Európa
2070-re az Európai Unió (EU) népességének több mint 30 százaléka várhatóan 65 évesnél idősebb lesz, ezért az időskorhoz kapcsolódó közszolgáltatásokra, például a nyugdíjakra, az egészségügyi ellátásra és a hosszú távú gondozásra fordított kiadások terén jelentős növekedés várható. Az elöregedő társadalom problémája nem új keletű, ám a helyzet súlyosbodása egyre sürgetőbbé teszi a megoldások keresését.
Nagyon rosszul állunk a nyugdíjtakarékosságban: a magyar háztartások tartják a legkevesebb pénzt nyugdíjpénztárban és -biztosításokban az unióban, ezen kívül mindössze a háztartások 2 százaléka rendelkezik részvényekkel, és 3 százaléka tart megtakarítási céllal befektetési alapokat.
Nagyon rosszul állunk a nyugdíjtakarékosságban: a magyar háztartások tartják a legkevesebb pénzt nyugdíjpénztárban és -biztosításokban az unióban, ezen kívül mindössze a háztartások 2 százaléka rendelkezik részvényekkel, és 3 százaléka tart megtakarítási céllal befektetési alapokat.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. július 8., 13:15
Az egészségi állapot mellett a nyugdíjak összege is változhat attól függően, hogy egy magyar nyugdíjas épp melyik vármegyében él.
Gazdaság
2024. július 8., 12:20
Az Mfor Nyugdíjas Árkosár értéke csökkent, amiből arra lehet következtetni, hogy a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetése nem az Orbán-kormány ajándéka volt a szépkorú honfitársaink számára, hanem létszükséglet.
Itthon
2024. július 3., 10:00
Jövő tavasszal kell(ene) hatályba lépnie a nyugdíjreform alapjául szolgál jogszabálynak: ez azonban nehézkesen halad.
„Magyarországon és Európában is az államra támaszkodnak az időskori jövedelmük tekintetében az emberek”
– mondta Martin Sokk, a Lightyear befektetési platform vezérigazgatója és alapítója.
Kiemelte: a realitások pont az ellenkező irányba mutatnak, a jövőnk anyagi biztonságának megalapozását és a jólét megteremtését kizárólag önmagunktól várhatjuk. A vezérigazgató szerint a pénzünk növelésének, gyarapításának legegyszerűbb módja, ha befektetünk a tőzsdén, amely visszatekintve hosszú távú növekedési tendenciát mutat.
„Magyarországon sokan érdeklődnek a befektetések iránt, de a számok azt mutatják, hogy a lakosság túlnyomó többsége nem vág bele aktívan ilyesmibe” – húzta alá, kiemelve, hogy ezen szeretnének változtatni.
Nyugdíj-kiegészítés: ennyit kell összegyűjteni
Egy átlagos magyarnak évente körülbelül 6 millió forintra van szüksége a kényelmes élethez. A Lightyear új kalkulátora alapján az átlagos havi fizetésnek 15 százalékát befektetve és 5 millió forintos tőkével indulva akár 56 évesen is nyugdíjba lehet vonulni.
Ehhez azonban fontos kitétel, hogy a befektetések 80 százalékát részvényekben és ETF-ekben, 20 százalékát pedig fix kamatozású kötvényekben kell tartani. Ezt az arányt persze nem muszáj tartani, minden magánszemély az egyéni kockázattűrő képessége és hozaméhsége alapján dönthet a portfólió összetételéről.
2045-ben egyébként fele akkora lesz a nyugdíj, mint azoké, akik most mennek nyugdíjba. Ha ennél optimistábbak vagyunk, akkor is maximum a jelenlegi nyugdíj kétharmadára számíthat az 50 éves vagy annál fiatalabb korosztály. Ez számokban a következőt jelenti az optimista verzióval kalkulálva:
öregségi nyugdíj: az átlag 153 800 forintra, míg a medián 136 200 forintra csökkenhet;
életkoron alapuló ellátás: az átlag 225 933 forintra, míg a medián 211 267 forintra csökkenhet.
Ami a nyugdíjpénztári tagságokat illeti, a 30 alattiak körében 20 év alatt harmadára csökkent a pénztártagok száma – 9,9 százalékról 3,3 százalékra. 31-45 év közt is volt csökkenés, noha kisebb, 22,8-ról 17,9 százalékra mérséklődött a pénztártagok aránya a korcsoporton belül. 46-60 év közt ugyanakkor nőtt, 22,1-ről 25,2 százalékra. 61 év fölött is vannak tagok, számuk szintén nőtt, 1 százalékról 6,4 százalékra.
Nincsenek jó kilátásai a nyugdíj előtt álló magyaroknak
A magyar átlagnyugdíj 20 éve 61 ezer forint volt, most 208 ezer forint, reálértéken ez 43 százalékos növekedés, de főként annak köszönhetően, hogy az új nyugdíjasok ellátása magasabb összegű, korábbi magasabb kereseteik miatt.
Az állam 20 éve a GDP 9,7 százalékát fordította nyugdíjra, most ez már csak 8 százalék, és várhatóan tovább csökken majd.
Euróban mérve 39 százalékkal emelkedtek a magyar nyugdíjak, ami nagyjából azonos mértékű az eurozóna inflációjával. Az euróban mért román nyugdíjak 2021-re alig maradtak el a magyartól. Ezzel a 27 uniós tagállam közül a 19. helyről a 24.-re csúsztunk vissza: már csak Horvátország, Bulgária és Románia áll mögöttünk.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)
