Köves Slomó: A zsidó közösség soha nem teheti meg, hogy egyetlen politikai oldal felé köteleződjön el

A Magyar Hangnak adott interjúban Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija értékelte a Sorsok Háza projekt kormányzati elkaszálását, a magyar zsidó felekezetek közötti feszültségeket, valamint Izrael jelenlegi háborús helyzetét és a nemzetközi kritikák jogosságát is.

2025. június 20., 16:27

Szerző:

Köves Slomó: A zsidó közösség soha nem teheti meg, hogy egyetlen politikai oldal felé köteleződjön el

Köves Slomó szerint a kormány döntése, amellyel 2023 őszén elkaszálta a Sorsok Háza projektet, nem érte váratlanul: „Egyre inkább érezhető volt, hogy a kormány részéről nincs igazán meg az a lendület, ami a projekt folytatásához kellett volna.” – mondta a Magyar Hangnak adott interjúban.

A Sorsok Háza projekt kapcsán Köves Slomó nem rejtette véka alá csalódottságát. Bár a szakmai koncepció kész volt, és számos interjú elkészült, a kezdeményezés évekig nem haladt előre. „Nagyon úgy tűnik, feleslegesen” – fogalmazott, rámutatva, hogy a projekt elkaszálása elszalasztott lehetőség volt, amely „szakmai szempontból mindenképpen” csalódás. Az együttműködés nehézségeit részben személyes feszültségekkel magyarázta, külön kitérve Schmidt Mária szerepére:

Nehéz úgy együtt dolgozni, ha erős személyiségek dolgoznak együtt, és természetesen megjelennek személyes célok és szempontok is.

Az épület jövőjéről szólva hangsúlyozta, hogy előbb-utóbb valaminek történnie kell vele, különösen annak fényében, hogy a holokauszt emlékének méltó helyet kell találni, amit a mai világpolitikai helyzet is sürget.

 

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Köves Slomó a zsidó felekezetek konfliktusáról

Az interjú másik jelentős témája a magyarországi zsidó közösség belső viszonyai voltak, különösen a Mazsihisz és az EMIH közötti feszültségek. Köves szerint az elmúlt időszakban „mintha finomodna a hangnem, és kevesebb a nyílt pengeváltás,” bár a múltban ezek a konfliktusok komoly ellentéteket okoztak.

Az ortodox és neológ irányzatok eltéréseit is kifejtette, rámutatva arra, hogy a neológia ma már „a XIX. század társadalmi és politikai viszonyainak terméke,” és ennek a modellnek a fenntarthatósága megkérdőjelezhető. Ezzel szemben a chábád mozgalomról úgy beszélt, mint egy stabil értékrendet kínáló, a külvilág befolyásától viszonylag független modellt, amely nem csupán az ortodox zsidóságnak szól.

Az Izrael-Gáza helyzet

Az izraeli-gázai konfliktusról is véleményt mondott, kiemelve, hogy az izraeli kormány „nem pusztán válaszlépést, hanem védekező lépést” tesz a támadások ellen. Azt is hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmus új formái inkább emberi jogi köntösbe bújtatott támadások, amelyeket egyértelműen el kell ítélni. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő Magyarországra érkezéséről pedig azt mondta:

Szeretném kiemelni azt a magyar gesztust, hogy épp a látogatás idején jelentette be a kormány az ICC-ből való kilépést. Orbán Viktor és Benjámin Netanjahu között kitűnő, bensőséges a viszony, ami nemcsak kettejükről, de a két államról is szól, erre a kötelékre egy esetleges kormányváltás után az új vezetés is bátran építhet.

Hozzátette, az izraeli miniszterelnök a magyar kormány részéről a „legméltóbb fogadtatásban részesült”

Az EMIH és a Tisza Párt

Végezetül pedig a Tisza Párt esetleges kormányra kerüléséről és az EMIH kapcsolatáról Köves úgy nyilatkozott, hogy:

Nekünk a mindenkori döntéshozói pozícióban lévő szereplőkkel kötelességünk megtalálni a közös hangot. A zsidó közösség soha nem teheti meg, hogy egyetlen politikai oldal felé köteleződjön el.

Leszögezte, „jelenleg nincs közvetlen kapcsolatunk a Tiszával, ugyankkor ha változás történne az ország vezetésében, az a mi szemléletünket aligha befolyásolná”

(Fotó: Karancsi Rudolf / 168.hu)

A rovat további cikkei