Váratlant húzott a Fidesz - feldarabolja a médiáját

Médiaértesülések szerint átalakul a Fidesz médiája. Az eddig centralizált irányítást egy széttagoltabb, jobban irányítható rendszer váltja fel. 

2024. október 25., 09:49

Szerző:

Orbán Viktor kötcsei beszéde után várható volt, átalakul a kormányhoz és a Fideszhez kötődő médiagépezet. A Forbes.hu értesülései szerint az eddigi, centralizált kommunikációt egy diverzebb portfólió válthatja.

Információik szerint a Mandiner a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alá kerül, mint ahogy több más, meg nem nevezett médiatermék is az átalakítást követően. „Irányt vált a médiabirodalom. A Mediaworks több, kisebb, jobban irányítható részre szakad majd szét: lesz több, értelmiségi tartalom és új termékek, szélesebb spektrumon” - fogalmazott alap egyik forrása.

A Mandiner sorsa már csak azért sem volt kérdéses, mivel Szalai Zoltán lapigazgató egyben az MCC igazgatója is, az egyik rovatvezető-helyettes, Kohán Mátyás a NER káderképzőjének médiaiskolájában oktat. Az MCC élén egyébként az az Orbán Balázs áll, aki éppen a Mandiner egy videójában kezdett elmélkedni arról 1956 példájából kiindulva, hogy Magyarország nem védekezett volna egy esetleges orosz agresszióval szemben.

Meg kell nyerni a szakpolitikai vitákat

– mondta a miniszterelnök Kötcsén. A változás első lépéseként a miniszterelnök független újságírói kérdésekre is válaszolt Kötcsén, de a Mediaworks átalakítása is ebbe a tendenciába illeszkedik bele.

„Meg kell nyerni a szakpolitikai vitákat, de ezeket csak akkor lehet megnyerni, ha vannak szakpolitikai viták. Jelenleg nincsenek” – fogalmazott egy másik forrásunk, aki szintén a kötcsei beszéd eredményének látja a kormánypárti sajtótermékek átalakítását.

Itt az ellentámadás: a Nézőpont szerint a Fidesz vezet

Miután a 21 Kutatóközpont és a Publicus is enyhe Tisza előnyt mért a legfrissebb kutatásában, várható volt, hogy a kormányzati oldal közvélemény-kutatói is megszólalnak. Az eredmény borítékolható: Nézőpont Intézet szerint a Fidesz vezet, nem is kicsit.

Mint olvasható: változatlanok az erőviszonyok az egy hónappal megelőző eredményekhez képest a Nézőpont Intézet által az európai parlamenti vitát követő héten, október 14-17. között készített közvélemény-kutatás alapján. Különböző közvélemény-kutató intézetek különböző bázisokon publikálnak pártpreferencia-kutatási eredményeket, ezért a megszokottól eltérően a legvalószínűbb listás eredmény mellett a mások által bevett teljes felnőtt népesség és biztos szavazó pártválasztók bázisán is bemutatjuk az egyes pártok támogatottságát – írják.

A teljes felnőttkorú, egyben választókorú népességben 36 százalékos népszerűségnek örvend a Fidesz-KDNP. A Tisza Párt 25 százalékos, a Mi Hazánk Mozgalom 5 százalékos, a Demokratikus Koalíció pedig mindössze 3 százalékos szimpatizánsi körrel rendelkezik. Ez a bázis azonban nem feleltethető meg a választási versenyhelyzet arányainak, hiszen sem a választáson való részvétellel, sem pedig a rejtőzködő szavazókkal nem számol.

Hozzátették: a Nézőpont Intézet által használt legvalószínűbb listás eredmény minden, a választáson való részvételét biztosra ígérő válaszadót figyelembe vesz. Azon rejtőzködő szavazókat, akik valamilyen okból nem mondják meg pártpreferenciájukat, egyéb válaszaik alapján statisztikai módszerrel azonosítja be. A bevallott és beazonosított szavazók pártpreferenciája alapján a Fidesz-KDNP legvalószínűbb listás eredménye 46 százalék lenne, mely nagyjából az árvíz előtti (45 százalék) és alatti (47 százalék) támogatottságának felel meg. A Tisza Párt legvalószínűbb listás eredménye (35 százalék) tizenegy százalékponttal maradna el a kormánypártokétól, mely azonos az árvíz előtti eredményével. Az ellenzéki pártok közül ezen felül csak a Mi Hazánk Mozgalom (6 százalék) és a Demokratikus Koalíció (5 százalék) jutna be a parlamentbe.

Több közvélemény-kutató is a legvalószínűbb eredmény leírására használja a „biztos szavazó pártválasztók bázisát”, azaz azok körében mérik össze a pártok támogatottságát, akik biztosra ígérik részvételüket a választáson és meg is neveznek egy pártot, akire szavaznának. Ezen a bázison a Fidesz-KDNP 49 százalékon áll, mögötte a Tisza Párt 34 százalékkal, a Mi Hazánk Mozgalom 5 százalékkal, s ezen modell alapján a Demokratikus Koalíció (3 százalék) pedig be sem jutna a parlamentbe. Ezen a bázison azonban nem veszik figyelembe azokat a választókat, akik részt vennének a választáson, de valamilyen oknál fogva nem mondják el pártpreferenciájukat, azaz rejtőzködnek.

Publicus Intézet kutatását itt tudja megtekinteni.

(Fotó: Pozsonyi Roland / 168.hu)