Orbán Viktor: Meg kell erősítenünk a hadseregünket
Orbán Viktor miniszterelnök reggel a Kossuth Rádióban kezdte a napot, és reflektált a csütörtöki eseményekre is.
Péntek reggel ismét a Kossuth rádióban adott interjút Orbán Viktor miniszterelnök. Ezúttal szokatlanul éles kijelentéseket tett nemcsak belpolitikai, hanem nemzetközi ügyekben is. A kormányfő nyilatkozott többek között Ruszin-Szendi Romulusz ügyéről, amely szerinte nemzetbiztonsági kockázatot jelent, de beszélt Ukrajna EU-s csatlakozásáról, a fővárosi vezetés hibáiról, és arról is, hogy mit tekint most a legfontosabb harci frontnak Brüsszelben.
A honvédelmi miniszter már tájékoztatta a NATO helyettes főtitkárát is az ügyről, és Orbán hangsúlyozta, megvárja a vizsgálat eredményét, mielőtt a kormány döntést hozna. A miniszterelnök szerint a háttérben egy Ukrajna és Brüsszel által közösen szervezett akciósorozat zajlik, amelynek célja Magyarország politikai irányváltása. Úgy fogalmazott, „ezek építik a bábkormányt”, és véleménye szerint hamarosan a fegyverkezésre kell majd a legtöbbet költeni, ha nem változnak meg a körülmények. Szerinte a Tisza Párt, a DK, valamint bizonyos katonai szereplők is ennek a tervnek a részei. Mint mondta:
„Meg kell erősítenünk a hadseregünket.”
Ugyanakkor azt is kifejtette, hogy nem akar belebonyolódni a fegyverkezési versenybe. Orbán azt is kijelentette, hogy „örül annak”, hogy időben sikerült felfedezni az egyik legnagyobb beépülést a magyar hadsereg felső szintjein. Lelkiismeretét tisztának tartja, szerinte nem ő politizálta át a honvédséget, hanem Ruszin-Szendi kezdett el politizálni a Tisza Párttal való kapcsolatával.
Az interjú során visszatérő motívum volt Ukrajna EU-s csatlakozásának elutasítása. Orbán szerint ez a kérdés most a brüsszeli politika középpontjában áll, és komoly nyomás nehezedik Magyarországra, hogy álláspontját megváltoztassa. Úgy látja, a nyugati politikai elit azt akarja elhitetni, hogy Ukrajna „Európa előretolt védelmi vonala”, és hogy az oroszok elleni háborút helyettünk vívják. Mint fogalmazott:
„Egy brüsszeli birodalmi gondolat kavarog a háttérben, több mint harmincezer bürokrata zsizseg és suttog, ez egy óriási erő.”
Orbán szerint a közvélemény és a politikai elit sok országban ellentétesen viszonyul Ukrajna uniós tagságához. Úgy véli, Magyarország már nincs egyedül: Szlovákia például nemrégiben jelezte, hogy nem támogat újabb szankciókat.
A hazai ügyekre térve Orbán Viktor kemény kritikával illette a főváros vezetését is a tízperces BKV-leállás kapcsán. Azt mondta, példátlan esetről van szó, ami mutatja, hogy Budapest „vezetésért kiált”. Szerinte a fővárosi vezetés vergődik, nyakig ül a korrupcióban, és hibás politikai döntései miatt nem tudja ellátni az alapvető feladatait. A kormány szerinte segít, ha kell, de hangsúlyozta, Budapest a leggazdagabb város, és a kabinet eddig is sok százmilliárd forinttal támogatta.
Külső politikai kapcsolatairól is beszélt: megemlítette a lengyel választásokat, ahol szerinte a „washingtoni gyors megérkezett Varsóba”, folytatódik a patrióták menetelése, ami magyar szempontból „fantasztikus eredmény”. Beszélt a parajdi természeti katasztrófáról is, ahol a közmédia adománygyűjtéséhez a kormány is csatlakozott, és magyar szakértőket is a helyszínre küldtek.
Kitért a kormány új drogstratégiájára is, amely a dizájnerdrogok gyors terjedésére reagál. Orbán szerint az állam teljes szigorával kell fellépni, a terjesztői hálózatot „szét kell zúzni”, mert már gyerekek is érintettek lehetnek.
Ami nem került szóba: a közélet átláthatóságáról szóló, sokak szerint ellehetetlenítési törvényt levették a napirendről. Nem említette Milorad Dodik látogatását sem – annak ellenére, hogy a boszniai szerb vezetőt hazájában körözik –, és nem esett szó a kormány döntéséről sem, amely megtiltja az állami intézmények épületein a szivárványos zászló kitűzését. Szóba kerülhetett volna továbbá a NER-luxusról szóló Navracsics-interjú is, különösen Mészáros Lőrinc BL-döntős útja kapcsán.
(Kiemelt képünkön: Orbán Viktor a Kossuth rádió reggeli műsorában 2024. január 19-én. Fotó: Facebook)