Ebben más a depressziósok agya, mint az egészséges embereké
A depresszió tünetei gyakran hullámzanak, ennek ellenére az agyi vizsgálatok többsége csak egy-egy pillanatképet mutat. Most azonban egy új tanulmány hosszabb távon is követte a változásokat, és meglepő felfedezést tett: a depresszió nemcsak a hangulatra, hanem a figyelemért felelős agyi hálózatokra is jelentős hatással van.
A depresszió hosszú ideje tartó, összetett állapot, amely nemcsak lelki, hanem biológiai szinten is változásokat okoz. Egy friss tanulmány szerint a figyelem szabályozásáért felelős agyhálózat a depressziósoknál jóval nagyobb, mint az egészségeseknél, és ez a különbség akkor is megmarad, ha a tünetek időközben enyhülnek. A kutatók több mint száz ember agyműködését követték napokon keresztül funkcionális MRI segítségével, miközben a depresszió tüneteit is rendszeresen mérték. Az eredmények szerint a releváns ingerek felismerésében szerepet játszó agyterület csaknem kétszer akkora volt a depressziós résztvevők esetében – írja az Index.
Depresszió: Nem következmény, hanem előjel lehet
Az egyik legizgalmasabb felfedezés, hogy a figyelmi hálózat mérete már azelőtt is eltért, hogy a depresszió tünetei megjelentek volna. A vizsgálatban részt vevő gyerekek, akik 10 és 12 éves koruk között még tünetmentesek voltak, később viszont depressziósak lettek, szintén nagyobb figyelmi hálózattal rendelkeztek, mint azok, akiknél nem alakult ki betegség. Ez azt jelenti, hogy a fokozott agyi aktivitás nem a depresszió következménye, hanem akár annak előzménye is lehet. A kutatók szerint a háttérben genetikai hajlam vagy gyermekkori stressz is állhat, amelyek már fiatal korban megváltoztathatják az agyi működést.
Új irány lehet a terápiában
A depresszió jelenlegi kezelései a tünetek enyhítésére fókuszálnak, ám a mostani eredmények alapján a hangsúly átkerülhet a megelőzésre is. A nagyobb figyelmi hálózat nemcsak az aktuális hangulatot, hanem a döntéshozatalt, az önreflexiót és a munkamemóriát is befolyásolhatja, így új szempontokat adhat a terápiák fejlesztéséhez. A kutatók azt is vizsgálják, hogyan szerveződnek ezek az agyi hálózatok térben a depressziós egyénekben, mivel ez segíthet megérteni, miért reagál eltérően két beteg ugyanarra a kezelésre. A depresszió tehát nemcsak érzések, hanem idegi mintázatok szintjén is jól követhető, és ez akár a jövő pszichiátriáját is átalakíthatja.
Hogyan lehet kilépni a depresszió árnyékából?
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a WHO adatai szerint világszerte több mint 300 millió ember él depresszió diagnózissal, és a lakosság legalább 10%-a élete során megtapasztalja ezt az állapotot. A tünetek nemcsak lelki, hanem testi szinten is jelentkezhetnek: alvásproblémák, étvágytalanság, fáradékonyság vagy fizikai fájdalmak kísérhetik. Mindez még nehezebbé teszi a mindennapok elviselését.
A jó hír az, hogy a depresszió kezelhető. Az első és legfontosabb lépés, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a jeleket – sem magunkon, sem a környezetünkben. Empátiára és elfogadásra van szükség, nem ítélkezésre. Sokszor már az is segít, ha az ember nem érzi magát egyedül a problémáival. A természet közelsége, a rendszeres testmozgás, a szociális kapcsolatok ápolása, vagy éppen a rutinfeladatok visszaépítése is támogató lehet.
Súlyosabb esetekben azonban elkerülhetetlen a szakember bevonása. A pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés együtt hatékony megoldást jelenthetnek. Fontos tudatosítani, hogy a depresszió nem gyengeség, nem jellemhiba, hanem valódi betegség, amit komolyan kell venni. Érdemes időt és energiát fektetni a gyógyulásba – mert van kiút, és van remény a jobb napokra.
(Fotó: Pixabay)