Elképesztő ütemben nő a magyarok megtakarítása
Egyre többen rendelkeznek megtakarítással, a havonta átlagosan félretett összeg pedig öt év alatt több mint a duplájára nőtt, idén már meghaladja a 46 ezer forintot.
A legtöbben még mindig a hagyományos eszközökre esküsznek, elsősorban valamilyen biztosításban, illetve megtakarítási számlákon tesznek félre, de egyre nő a nyugdíjpénztári megtakarítások és az értékpapír-befektetések szerepe is. A kriptodeviza aránya a megtakarításokon belül több mint a duplájára nőtt két év alatt – írja a növekedés.hu.
Idén átlagosan 46 135 forintot tettek félre havonta a megtakarítani tudó magyarok, több mint kétszer annyit, mint öt évvel korábban (2019-ben 21 970 forintot). A növekedés azért is kiemelkedő, mert a lakosság elkölthető reáljövedelme valamivel 15 százalék felett emelkedett ebben az időszakban.
Jelentős mértékben növekedett tehát a megtakarítási hajlandóság az elmúlt öt évben, részint a pozitív reáljövedelmi fordulat után a tartalékok visszatöltése, az óvatosabb fogyasztási dinamika, a bizonytalan gazdasági helyzet, és a továbbra is magas inflációs várakozások miatt.
A felmérés szerint egyre többen vannak azok, akiknek van megtakarítása, a válaszadók 84 százaléka nyilatkozott így, míg 2019-ben ez az arány még csak 65 százalék volt. Azok közül, akik megtakarítanak, 54 százalék minden hónapban ugyanannyit tesz félre, míg 46 százalék azt rakja el, ami a hónap vagy az év végén marad.
A legtöbben váratlan helyzetekre (60 százalék), illetve pénzügyi tartaléknak (55 százalék) tesznek félre, de sokan gyűjtenek egy nagyobb jövőbeli kiadásra, lakás vagy autó vásárlására (37 százalék).
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. október 19., 09:37
Jövőre akár ezermilliárd forint is eltűnhet az önkéntes nyugdíj-megtakarításokból a jogaszabálymódosítás miatt, amely jelenleg társadalmi egyeztetés alatt van.
Gazdaság
2024. október 15., 10:21
A Bank360 összeszedte, hogy milyen lakásfelújítási munkák valósíthatók meg az önkéntes nyugdíjmegtakarítások összegéből. Lakásvásárlásra csak hitelfelvételnél használható fel a nyugdíjpénz.
Itthon
2024. október 15., 12:55
Megjelent az a jogszabály-tervezet, amely részletesen szabályozza, hogy pontosan mire is használhatják fel a nyugdíjasok a megtakarításaikat.
Negyedik helyen az időskori öngondoskodás áll (34 százalék), míg nyaralásra 17 százalék, drágább elektronikai eszközre 17 százalék, oktatásra, képzésre pedig 14 százalék gyűjt.
A spórolásnál a nőket az átlagnál jobban motiválja a jövőbeli kockázatok mérséklése (nem tervezett kiadásokra és általános céllal 62, illetve 55 százalék spórol), a férfiakat ezzel szemben a nagyobb értékű javak megszerzése hajtja inkább (42 százalék tesz félre ilyen céllal).
A spórolt pénzüket a legtöbben továbbra is folyószámlán (38 százalék) és készpénzben (33 százalék) tartják.
A készpénz szerepének jelentős növekedése (2019-ben még csak 22 százalék tartotta a párnacihában a félretett összeget vagy annak egy részét) – az egyik legellentmondásosabb trend, különösen az időközben lejátszódó hozamemelkedések tükrében.
A pénzügyi megtakarítások közül a hagyományosabb formák őrzik súlyukat (betétszámla és biztosítás), és az ingatlanbefektetés szerepe is stabil a magyaroknál (2024-ben 8 százalék, míg 2019-ben 7 százalék).
Figyelemreméltó azonban, hogy az értékpapír-befektetések aránya öt év alatt csaknem duplázódott (15 százalékra 8 százalékról) melyet az állampapírok lakossági térnyerése mellett a bankoknál és befektetési szolgáltatóknál kezelt ügyfélszámlák növekedése is alátámaszt.
Láthatóan egyre inkább teret nyernek a kockázatosabb befektetési formák.
A kriptodeviza aránya a megtakarításokon belül több mint a duplájára nőtt két év alatt, a 2022-es 2 százalékról 5 százalékra. Az arany és a nemesfémek aránya is nőtt, a 2019-es 5 százalékról 8 százalékra emelkedett.
(Fotó: Pásztor Csaba/168.hu)
