Nyugdíj: ezermilliárd forint is eltűnhet a nyugdíj-számlákról, mutatjuk, kiket érint
Jövőre akár ezermilliárd forint is eltűnhet az önkéntes nyugdíj-megtakarításokból a jogaszabálymódosítás miatt, amely jelenleg társadalmi egyeztetés alatt van.
Amint arról a 168.hu is beszámolt, 2025-ben adómentesen lenne felhasználható lakáscélra vagy felújításra is a magánnyugdíjpénztár típusú számlákra befizetett összeg. Az Economx szerint a változás egymillió pénztártagot érinthet, akik átlagosan kétmilliós megtakarítással rendelkeznek jelenleg. A nyugdíj-megtakarítás felhasználása önkéntes alapon történne, adómentesen. A lehetőség egyelőre kizárólag 2025-ben él.
Feltétele, hogy a pénztártag, házastársa vagy gyermeke legalább részben tulajdonosa legyen az érintett ingatlannak, a jogszabályban meghatározott munkákat, eszközöket és alapanyagokat pedig számla vagy szerződés ellenében lehet elszámolni.
Ezermilliárd is kifolyhat a nyugdíj-megtakarításokból az építőiparba
A korábbi szabályozás szerint 10 évnél hamarabb nem lehetett feltörni az ilyen megtakarításokat, adózni is kellett utánuk, ha valaki élt a lehetőséggel, a teljes, adómentes összeghez csak nyugdíjba vonulás után lehetett hozzájutni. A kormány szerint 300-500 milliárd forint mozdulhat lakásirányba jövőre a változást követően, de Farkas András, a Nyugdíjguru szakértője az Economx-nek arról beszélt, nem elképzelhetetlen az sem, hogy ezermilliárd folyjon ki ezekről a számlákról az építőiparba.
„Ez egy nagyon vonzó ajánlat, biztos, hogy nagyon sok pénztártag el fog ezen gondolkodni, már csak azért is, mert a pénztártagok egyébként majd csak a nyugdíjas koruk betöltésével tudnának hozzáférni ehhez az összeghez, amit járadékra váltani a legtöbb esetben felesleges lenne, mert nagyon pici lenne a járadék belőle. Ezért a legtöbb pénztártag majd a végén egy összegben úgyis felvenné, és akkor elköltené valamire”
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2024. október 18., 13:53
Az özvegyi nyugdíjat nem állapítják meg hivatalból, minden esetben az özvegynek kell kérelmeznie.
Itthon
2024. október 17., 13:12
Ha a termékenységi arányszámot hosszú időn át elmarad a reprodukciós szinttől, akkor a társadalom fokozatosan elöregszik, ami megnehezíti a nyugdíjrendszer finanszírozását.
– véli Farkas András, aki szerint ugyanakkor jó kiindulópont a kormányzat megítélése, miszerint a magyaroknak az igazi hosszú távú megtakarítás az ingatlan. Az ingatlanpiacnak ráadásul fejlődnie kell, a fejlődéshez pedig fizetőképes kereslet szükséges. Fizetőképes keresletet pedig úgy lehet teremteni, hogyha van az embereknél elég pénz, amit ingatlanra fordítanának. Az emberek nagyobb összegű megtakarítása pedig, amit meg tudnak mozdítani, az a nyugdíjpénztári összegekben fekszik.
Nem a nyugdíj-megtakarítások felszabadítása a megfelelő út
A nyugdíjszakértő azonban számos negatív következményt is lát. Az egyik, hogy az emberek fejében összekavarodik a magánnyugdíjpénztárak visszaállamosítása, illetve ez a mostani intézkedés.
Ennek van egy olyan nagyon negatív hatása, hogy a hosszú távú öngondoskodás gondolatát gyengíti, márpedig a hosszú távú öngondoskodás egyébként is borzasztóan nagy erősítésre szorul Magyarországon, mivel 15-20-30 év múlva biztosan nem lehet megélni majd az állami nyugdíjból.
Ráadásul ennek következtében elindulhat egy hólabda effektus is, miszerint minél többen veszik ki a megtakarításukat, annál több újabb ember is a kivétel mellett dönthet, mivel nem akarják, hogy az ő pénzük csak rosszabb feltételekkel tudjon hasznosulni, hiszen ha a nagyjából 2100 milliárdos megtakarítások egy jelentős része eltűnik, akkor már az alapkezelőknek is mondjuk csak fele annyi pénze lesz a nyugdíjpénztáraktól.
A szakértő a fordított jelzálogrendszer bevezetését reálisabb segítségnek tartaná a nyugdíjasoknak: ez a külföldön ismert rendszer arra nyújt lehetőséget, hogy ha valaki nyugdíjasként felismeri, hogy nem elegendő a bevétele, egy bankkal kötött szerződés értelmében lakásának tulajdonjogát átruházza, cserébe életjáradékot kap az állami nyugdíj mellé.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)
