Minden, amit az özvegyi nyugdíjról tudni kell: íme az igénylés menete

Az özvegyi nyugdíjat nem állapítják meg hivatalból, minden esetben az özvegynek kell kérelmeznie. 

2024. október 18., 13:53

Szerző:

Egy házastárs elvesztése biztosan óriási megrázkódtatás, ráadásul ebben az időszakban számos elintézni való is vár a túlélő félre. Sokan nem tudják, de az özvegyi nyugdíj megállapítása nem hivatalból történik, azt minden esetben az özvegynek kell igényelnie. Összeállításunkban most megmutatjuk az igénylés menetét, valamint azt is, pontosan kinek folyósítható az ellátás. 

Ki igényelheti? 

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat, amennyiben az elhunyt (jogszerző) öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, vagy átmeneti bányászjáradékban részesült, vagy a haláláig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte – írja oldalán a Magyar Államkincstár.  Fontos tudni, hogy özvegyi nyugdíj címén a jogosultat ideiglenes özvegyi nyugdíj és özvegyi nyugdíj illeti meg. Előbbi az elhalálozás időpontjától kerül megállapításra, utóbbi pedig az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően állapítható meg. 

Az élettárs is kaphat özvegyi nyugdíjat? 

Az élettárs abban az esetben jogosult az özvegyi nyugdíjra, ha az elhunyttal a haláláig  egy év óta megszakítás nélkül együtt éltek és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta éltek együtt. Viszont lényeges kiemelni, hogy nem kaphat özvegyi nyugdíjat az az élettárs, aki az együttélés alatt már részesült özvegyi nyugellátásban. Az élettársi együttélést ezen túlmenően jogszabály alapján kell bizonyítottnak tekinteni. Az özvegyi nyugdíj megállapításához az élettársaknak a jogosultság elismeréséhez szükséges időszakban azonos lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel kell rendelkezniük, valamint fontos, az együttélés ellenkezőjére utaló tény vagy körülmény nem merülhet fel az eljárás során. Fennállhat olyan helyzet is, hogy a felek nem rendelkeztek azonos lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel. Ebben esetben az élettársi kapcsolat fennállását egyéb hitelt érdemlő módon, példának okán tanúnyilatkozattal lehet igazolni. Felmerül a kérdés, hogy az elvált vagy a külön élő házastárs jogosult lehet-e az özvegyi nyugdíjra. A szituációra a következő szabály vonatkozik: 

Az elvált, továbbá a házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személy özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor állapítható meg, ha az igénylő a házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Ezt természetesen igazolni szüksége, a tartásdíj fizetésére kötött egyezséget jóváhagyó vagy a tartásdíjfizetésre kötelező jogerős bírósági határozattal, vagy közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozattal  

Ha az elhunyt már betöltötte az öregségi nyugdíjat 

Lényeges kiemelni, ha az elhunyt a házasságkötés idején már betöltötte az öregségi nyugdíjat, akkor csak abban az esetben állapítható meg az özvegyi nyugdíj, ha a házasságból vagy a korábbi együttélésből gyermek is született, illetve ha a házastársak a házasság megkötését követően legalább öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek. 

Mi az az ideiglenes özvegyi nyugdíj? 

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastársat (bejegyzett élettársat, elvált, vagy különélő házastársat, élettársat) életkorára, egészségi állapotára és arra tekintet nélkül megilleti, hogy van-e árvaellátásra jogosult gyermeke – írja a MÁK. Mértéke annak a nyugdíjnak a 60 %-a, amit az elhunytat a halál időpontjában öregségi nyugdíj címén megilletett vagy megilletett volna. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától számított egy évig folyósítható.

Ha megszűnik az ideiglenes özvegyi nyugdíj

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően az jogosult özvegyi nyugdíjra, aki betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, vagy megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos), vagy házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. 

Özvegyi nyugdíj akkor is megállapítható, ha ezek a feltételek az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkeznek.

Az özvegyi nyugdíj mértéke 

Amennyiben az özvegy rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül, akkor az özvegyi nyugdíj a 60 százaléka annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette volna. Ha viszont az özvegy öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban is részesül, vagy árvaellátásra jogosult gyermekek eltartása címén kapja az özvegyi nyugdíjat, akkor 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj állapítható meg.

A 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.

Az özvegyi nyugdíj igénylése 

Az özvegyi nyugdíj az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújtható be. Nem nyugdíjas elhalálozása esetén az igényt a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalhoz kell benyújtani. Ha az elhunyt nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy táncművészeti életjáradékban részesült, az ellátás megállapítását a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell kérelmezni a folyósítást. 

(Kiemelt képünk illusztráció, Fotó: Shutterstock)

12:24

Ha a kormánynak sikerülne kipréselnie a bankokból az 5 százalék alatti THM-mel kínált lakáshiteleket, akkor ugyanakkora törlesztőrészlettel 10-20 százalékkal magasabb összegű kölcsönhöz lehetne hozzájutni, ami ellensúlyozhatná a lakások drágulását - derül ki a Bank360.hu számításaiból.