Nyugdíj: emeltek a méltányossági nyugdíjemelés küszöbén, de van, aki így is kiszorul

Hiába nőtt 2025-ben a méltányossági nyugdíjemelés jövedelmi határa, a keretösszeg változatlanul szűkös, így a hatszázezer rászorulóból alig néhány ezren juthatnak támogatáshoz. 

2025. június 17., 08:36

Szerző:

Januártól némi változás történt a nyugdíjasok méltányossági támogatási rendszerében: 120 ezerről 140 ezer forintra emelkedett az a havi jövedelmi plafon, ami alatt kivételes nyugdíjemelést lehet kérni. Ez első pillantásra pozitív fejlemény, ám a rendelkezésre álló források alig mozdultak: az egyszeri segélyre szánt keret maradt 600 millió forint, a nyugdíjemelésre fordítható összeg pedig mindössze 100 millióval, 1 milliárdra nőtt – derül ki a Nyugdíjguru hírleveléből.

Elméleti nyugdíjemelés: Papíron több a jogosult, gyakorlatban marad a várólista

Farkas András nyugdíjszakértő szerint a helyzet paradox: az új szabályozással több mint 600 ezer nyugdíjas kerülhetne be a rendszerbe, ám a költségvetés ezt távolról sem tudja követni. Ha minden jogosult csak a minimális – havi 3 ezer forintos – emelést kapná, az éves szinten 23,4 milliárd forintot igényelne. Ehhez képest a 2025-ös büdzsében csupán 1 milliárd szerepel – vagyis a döntéshozók tudatosan számolnak azzal, hogy a rászorulók többsége hoppon marad.

Az egyszeri segély szabályai nem változtak: egyedülállók 120 ezer, együtt élők 100 ezer forintos jövedelem alatt kaphatnak támogatást, kivéve rendkívül indokolt esetben, amikor 150 ezer forintig is elmehet a határ – de ezeket már csak a Magyar Államkincstár Központja bírálhatja el.

A nyugdíjas érdekképviseletek és szociálpolitikai szakértők szerint a rendszer így nem enyhíti a valóságos szegénységet, legfeljebb statisztikailag teszi elfogadhatóbbá a támogatási szabályokat. Az idei költségvetési keret szinte biztosan kimerül már az év első hónapjaiban, ezért aki nem nyújtja be időben a kérelmét, egy teljes évet is veszíthet. A kérelmeket ügyfélkapun, DÁP alkalmazáson vagy bármelyik kormányablaknál lehet beadni – és aki nem kap idén, az 2026 elején próbálkozhat újra, ha marad még remény a méltányosságra.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)

 

Európa klímasemlegességi célkitűzései új kihívások elé állítják a magyar önkormányzatokat is, amelyeknek komoly szerep jut az épületek energetikai korszerűsítésében és a megújuló energiák terjedésének elősegítésében. A klímacélok a fosszilis energiára épülő rezsicsökkentés rendszerét is bedönthetik, az elavult háztartásokban pedig az új szabályozók könnyen rezsikatasztrófát okozhatnak.