Ennyivel több lehetne a nyugdíj, ha nem csak az inflációt követné
A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.
A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem – írja a 24.hu.
Miért lenne elkerülhetetlen a nyugdíj rendszerének átalakítása?
Jelenleg a nyugdíj évente csupán az infláció mértékével nő, miközben a nettó keresetek gyakran jóval gyorsabb ütemben emelkednek. Emiatt minden év, amikor a fizetések gyorsabban nőnek, mint az árak, a nyugdíjasok lecsúsznak a társadalmi átlaghoz képest. Ha 2015 óta vegyes módszerrel – az úgynevezett „svájci indexálással” – emelték volna a nyugdíjakat, akkor 2025-re az átlagnyugdíj nem 242 330 forint, hanem 287 840 forint lenne, azaz 45 510 forinttal több.
A vegyes emelés az infláció és a bérnövekedés együttes figyelembevételével lassítaná a nyugdíjak értékének csökkenését, és megőrizné a méltányosságot a különböző generációk között.
Korábbi nyugdíjak: egyre mélyebb szakadék
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2025. június 11., 12:07
Megtorpant az év eleji árcsökkenés, júniusban ismét drágábban vásárolhattak be az idősek. A leginkább nyugdíjas korosztályt érintő élelmiszerek átlagos kosara majdnem 30 ezer forintba kerül – és a kormány által beígért könnyítések helyett egyelőre csak szezonális tűzoltás látszik.
A jelenlegi emelési módszer különösen méltánytalan azokkal, akik évekkel ezelőtt vonultak nyugdíjba. Az ő induló összegük már eleve alacsonyabb volt, és azóta sem követte megfelelően a gazdasági változásokat. A szakértők szerint ezért nem elég az infláció és béremelés arányosítása: kompenzálni kellene a régi nyugdíjak elértéktelenedését is, például a valorizációs szorzókhoz igazított külön korrekcióval.
Emellett megoldást jelenthetne a sávos nyugdíjemelés is, ami a kisebb nyugdíjjal rendelkezők számára nagyobb arányú vagy összegű növelést biztosítana – ezzel is csökkentve az idősek közötti vagyoni szakadékot.
Vannak olyan országok ahol a nyugdíj emelése méltányosabb módon történik
Több európai országban – köztük Lengyelországban – már alkalmazzák a vegyes nyugdíj emelési rendszert. Ott például az infláció teljes mértékét, valamint a reálkereset-növekedés 50%-át veszik figyelembe. Ha ez 2024-ben Magyarországon is így történt volna, a 6%-os nyugdíjemelés helyett 11,2%-kal nőttek volna az ellátások.
Idén a reálkereset-növekedés 4,6%, így ennek a felét – 2,3% – hozzá lehetne adni a januári 3,2 % és a novemberre ígért 1,3% emeléshez. Ez 6,8%-os összesített növelést jelentene a jelenlegi 4,5% helyett. A cél nem csupán az értékmegőrzés, hanem a társadalmi méltányosság visszaállítása is.
Arról, hogy milyen költségekkel jár 2025-ben a nyugdíjas élet Magyarországon, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
(Fotó: Shutterstock)
