Ezt szinte mindenki rosszul tudja a nyugdíj kiszámításáról
A nyugdíj kiszámítása kapcsán még mindig él egy óriási tévhit.
Sokan még mindig azt hiszik, hogy a nyugdíj az utolsó ledolgozott 5 év bére alapján kerül megállapításra, ez azonban nagyon messze áll az igazságtól. Ezt a számítási módot ugyanis már régen, 1988-ban eltörölték – írja a Dívány.
A nyugdíj kiszámítása
Az igazság valójában az, hogy a nyugdíj kiszámítása jelenleg két dologtól függ: az egyik az aktív évek száma, a másik pedig az átlagbér, amit azon összegek alapján határoznak meg, amik után nyugdíjjárulékot fizettünk az évek során. Persze mint általában mindennel kapcsolatban, így ezen a téren is van úgynevezett apróbetűs rész, amivel nem árt tisztában lenni.
A volarizációs szorzó
A ledolgozott éveknél például csak a teljes évek számítanak, az átlagbért pedig úgy veszik figyelembe, hogy a kormány által meghatározott volarizációs szorzót alkalmazzák rajta. A volarizációs folyamat során az előző naptári év előtti nettó átlagkereseteket az országos átlagkereset egyes években történő változásait figyelembe véve a nyugdíjazás előtti év kereseti szintjéhez igazítják. Vagyis, ha 2024-ben vonulunk nyugdíjba, akkor a valorizálás a 2022-es és az azt megelőző évek átlagkereseteit veszi figyelembe, amelyeket a 2023-as kereseti szintekhez igazítanak. A valorizációs szorzóval tehát meg kell szorozni az adott év nettó keresetét, így igazítva az adott ledolgozott évek kereseteit a nyugdíjba vonulás előtti évet megelőző évhez – írja a Nyugdíj Másképp.
A folyamat alkalmazásával így jelentősen jobban járhatnak azok, akiknek a nyugdíját olyan évben állapítják meg, amelyben a szorzó magasabb, mint az eggyel korábbi évben
– teszik hozzá.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. október 14., 15:45
Egy új tanulmány szerint a magasabb nyugdíjkorhatár súlyos következményekkel járhat az emberekre nézve.
Gazdaság
2024. október 10., 14:47
Van olyan európai ország, ahol a tervek szerint csak 69 évesen lehetne legelőbb nyugdíjba vonulni.
Gazdaság
2024. október 3., 14:04
A szakértő szerint aggályos a javaslat, mely szerint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat ingatlancélokra is fel lehetne használni.
Egy kis matek
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az összes, 1988 után munkában töltött évre el kell végezni a szorzást, majd összeadni minden év jövedelmét. Ez idén 36 évnyi összeget jelent, amit aztán az ez idő alatt munkaviszonyban eltöltött napok számával el kell osztani. Ebbe beleszámítanak a hétvégi és ünnepnapok, ugyanakkor nem számítanak bele a fizetés nélküli időszakok, a táppénz, a katonai szolgálat vagy a gyermekekkel otthon töltött idő. A Dívány cikke szerint ezzel a számítással eljutunk az egy napra eső átlagkeresethez, amit aztán előbb 365-tel kell felszorozni, majd 12-vel elosztani. Így kijön a havi átlagkereset, ahonnan már csak egy lépés a nyugdíj összegének kiszámítása. Ehhez a nyugdíjszorzót kell ismerni:
- 15 év szolgálati idő esetén ez 43 százalék,
- 15–25 év közt évente nő két százalékkal,
- 26–36 év közt évente nő egy százalékkal,
- a 37. évtől pedig évente másfél százalékkal,
- 40–50 év között pedig ismét két százalékkal emelkedik.
Fontos részletszabályok
A havi átlagkeresetet a nyugdíszorzóval kell megszorozni, praktikusan ez azt jelenti, 40 év munka után az átlagkereset 80 százaléka jár. 50 év elteltével pedig az átlagkereset teljes összege lesz a nyugdíj. A lap kiemeli, innen már nem emelkedik a szorzó, akkor sem, ha valaki 50 évnél többet dolgozik. A nyugdíj pontos összegére egyébként több részletszabály is vonatkozik. Az ekhós bérnél például nemcsak a minimálbért veszik alapul, ahogyan azt – szintén – tévesen sokan hiszik, ugyanis a 15 százalékkal ekhózott bér 61 százalékát is beszámítják.
(Kiemelt képünk illusztráció, Fotó: Shutterstock)
