Így érdemes befektetni a nyugdíjpénzeket - íme a számok!

Egyre többen teszik fel a kérdést: hogyan és mikor érdemes befektetni a nyugdíjpénzeket.

2024. október 24., 10:44

Szerző:

Így érdemes befektetni a nyugdíjpénzeket - íme a számok!

Érdemes előtörlesztenem a lakáshitelemet 2025-ben az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításomból? Érdemes mielőbb lakást vennem, akár annak árán is, hogy felélem az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításomat? A Portfolio most kiszámolta, valóban megéri-e így felhasználni a megtakarított nyugdíjpénzeket.

Érdemes előtörlesztenem a lakáshitelemet 2025-ben a nyugdíjpénztári megtakarításomból?

A Portfolio példaszámítása során egy tipikusnak mondható, 15 éves hátralévő futamidejű, fixen 5%-os kamatozású lakáshitelt vettek alapul. A hiteladósnak szintén átlagosnak mondható, 3 milliós nyugdíjpénztári megtakarítás van, és havi 30 ezer forint tagdíjat fizet, ami után a következő naptári évben igénybe veszi a 20%-os adójóváírást. A hiteltartozás 3 milliós részének az előtörlesztéséről szól tehát a dilemma (a teljes összeg gyakorlatilag indifferens), az előtörlesztés díja most 1%. Az elmúlt 15 év átlagában az önkéntes nyugdíjpénztárak nagyjából évi 7%-os nettó hozamot értek el, ezt vetítettük ki a következő 15 évre is arra az esetre, ha tovább fut a megtakarítás. Adójóváírással együtt ez évi több mint 9,1%-os hozamot jelent (a befizetésarányos adójóváírás tőkearányos hozamra gyakorolt hatásáról itt írtunk részletesebben).

A portál három különböző forgatókönyv végeredményével számol:

  1. az első esetben nincs előtörlesztés, tovább fut a teljes nyugdíjpénztári megtakarítás,
  2. a második esetben felhasználjuk a 3 milliós megtakarításunkat ugyanekkora összegű lakáshitel-tartozás előtörlesztésére, és a havi törlesztőrészlet csökkenése révén felszabaduló összeget, ami jelen esetben havi csaknem 24 ezer forint, ugyanabba a portfólióba befektetjük
  3. a harmadik esetben is előtörlesztjük a 3 milliót, de nem fektetjük be, hanem elfogyasztjuk, feléljük a felszabaduló havi keretet, és csak a szokásos 30 ezret fizetjük tovább a pénztárba.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Eredményként azt kapjuk, hogy

az első esetben tizenöt év múlva a mostani 3 millió helyett már 19,48 millió forint lesz a nyugdíjpénztári számlánkon, és a hiteltartozásunk is elfogy,
a második esetben nagyobb nominális hozamot és adójóváírást élvezünk, hiszen a törlesztés egy részének a kiváltásával nagyobb pénztári tagdíjat fizetünk, így 15 év múlva 19,82 millió forintunk lesz, természetesen a harmadik esetben lesz a legkevesebb pénzünk a nyugdíjszámlán, hiszen csak az eddigi tagdíjnak megfelelő összeget fizetjük tovább, ez hozammal és adójóváírással együtt 11,11 millió forint lesz.

Ebben a specifikus példában tehát megéri előtörleszteni, de a törlesztőrészletből felszabaduló havi részletet is a nyugdíjpénztári portfólióba érdemes fektetni – írja a lap.

Minden eset más persze, és a végeredmény sok paramétertől függ, nem biztos, hogy ez a racionális döntés. Általánosabban elmondható, hogy

  • minél hosszabb a megfigyelési időszakunk (pl. a hitelből és/vagy a nyugdíjig hátralévő idő), annál inkább megéri előtörleszteni, és a felszabaduló havi keretet befektetni,
  • minél magasabb a várt nyugdíjpénztári hozam a hitelkamathoz képest, annál kevésbé éri meg előtörleszteni a nyugdíjpénztári megtakarításból: példánkban 7,7%-os várt hozam felett fordul át hátrányba ennek a stratégiának az előnye

- írja a Portfolio.

A nyugdíjpénzek miatt borul a piac

A kormány alaposan belenyúlt a piacba: már idén is óriásit lendült, de jövőre várhatóan még tovább bővül az ingatlan adásvétel, aminek egyszerű az oka: a nyugdíjpénzek.

Az idén 25 százalékos növekedés várható a lakáspiacon, a tranzakciók száma a tavalyi 100 ezer körüli után elérheti a 130 ezret – mondta kedden Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője egy sajtóbeszélgetésen. Mint kiderült: részben a nyugdíjpénzek megmozgatása áll a háttérben.

Az Index tudósítása szerint a vezető elemző kiemelte, hogy jövő év további keresletélénkülést hozhat, amihez az állampapír-befektetésekből, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárakból az ingatlanpiac felé elmozduló akár ezermilliárdos pluszforrás is hozzájárulhat. Valkó Dávid elmondta, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján idén az első negyedévben 36 százalékkal, a második negyedévben pedig 20 százalékkal nőtt a forgalom a lakáspiacon az előző év azonos időszakához képest.

Hozzátette, idén a második negyedévben a lakásárak nominálisan csaknem 10 százalékkal nőttek az egy évvel korábbi értékhez képest, és az elemző szerint idén 8–10 százalékos nominális áremelkedés várható. Majd arra is kitért, hogy az idei hazai lakáspiaci lendülettel – mind a forgalom, mind az árak alakulásával – európai szinten is az élmezőnybe tartozik Magyarország.

Kasziba Erika, az OTP Bank Lakáshitelek üzletfejlesztéséért felelős szakmai vezetője a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján elmondta, hogy a lakáshitel-szerződések összege a tavalyi 600 milliárd forintról 2024 végére több mint duplájára nőhet. Majd kiemelte, az idén a csok plusz adott lendületet a piacnak, miután megszűntek a klasszikus állami támogatások, egyedül a falusi csok maradt mint vissza nem térítendő támogatás. Mindez megjelent a hitelek nagyságában is: míg tavaly az átlag hitelösszeg 11 millió forint körül alakult, idén már 17 millió forintra nőtt.

További részletek itt.

(Fotó: Thomas Warnack/dpa/AFP)

A rovat további cikkei