Erdős Renée független, erős nő. Erotikus verseket, regényeket ír; a hétköznapokban is merészen érzéki. Ünnepelt, rajongott költő. Fiatalasszonyok és anyák titkos példaképe.

Theatertreffen – vagyis színházi találkozó. Helyszín: Berlin. 1964 óta. Pedig akkor, ugye, más világ volt; hogy messzebb ne menjünk: három éve állt a fal.

Nemrég Németh Gábor mondta a 168 Órának: az ünnepi könyvhétre jelenik meg a Kalligram Kiadónál Zoltán Gábor Orgia című regénye, amelynek – Németh szerint – fel kellene robbantania a honi irodalmi életet. Németh Gábor szerint a mai magyar kortárs irodalomnak is vannak felfedezetlen nagy tehetségei; egyikük az Orgia szerzője.

Civilizációs paradigmaváltás zajlik a világban. A hagyományos osztálytársadalmak ideje lejárt. A hatalom azoké, akik több információval és kapcsolati tőkével rendelkeznek. Hálózatok működtetik a társadalmat és a gazdaságot. A virtuális térben világháló köt össze minket.

Nem akar elmenni Tóth Gitta – született Bauer Margit – Pina Bausch vígszínházi vendégtáncára. Gitta színészlánya nem tágít, úgyhogy anyja mégis vele tart, bár akkor sem hajlandó kilépni szabadságkomfortjából, fűzős kismamacipőjében megy és a kék virágos otthonkájában. Aztán hosszan zokog az előadás végén.

Makovecz Imre Emlékközpont létrehozásáról döntött a kormány – derül ki a Magyar Közlöny hétfői számából.

Lengyel László új könyvében a „halott ország” magát pusztítja el. Már nem akar része lenni a demokratikus Nyugatnak. Sajátos rendszert épít.

Grendel Lajos szlovákiai magyar író a nyolcvanas években az Éleslövészet című regényével posztmodern fordulatot hozott a kisebbségi irodalomban. Felbontotta a realista hagyományt. Aztán mégis elkanyarodott az újító, radikális formától.

A szecessziós Gresham-palota történelmünkben is emblematikus. A Jaffa Kiadó jelentette meg A Gresham a nácik ellen című könyvet, amelyet Szelke László történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa írt.

Ingyenes közösségi koncerteket adnak a (BFZ) kamaraformációi június 15. és 24. között országszerte.

Találni szavakat: ez talán Esterházy Péter írásművészetének egyik legnagyobb titka és deleje. Akkor is szavakat talál, amikor úgy kezdi a Termelési-regényt: „Nem találunk szavakat.” Bevezetés, segédigék, szövegtükrök.

A történelmi traumák személyes és társadalmi feldolgozásáról számos lélektani tanulmány megjelent már. Ám új szemszögből elemzi a témát Kovács Mónika pszichológus a Kollektív emlékezet és holokausztmúlt című kötetében (Corvina Kiadó).

A József Attila-díjas Lackfi Jánosnak idén jelent meg Szóvihar című válogatott verseskötete. Ebből a szerző kihagyta egyik, még 2000-ben írt könyvecskéjének költeményeit. Az Öt seb verses mű – tizenhat év után – most újra, külön kiadásban kerül az olvasók elé. A Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója jelentette meg.

Fenákel Judit idén nyolcvanéves. A 21. Század Kiadó ebből az alkalomból újra megjelentette a harmincnégy évvel ezelőtt írt regényét, Az elhallgatást.

James Wan számára óriási kihívás a Démonok között filmjeinek rendezése, hiszen hogyan is mondhatná el „dokumentált”, „megtörtént” paranormális események történetét úgy, hogy közben szórakoztató és tényleg félelmetes horrorfilmet készítsen?

Arany Zsuzsanna a mai fiatal irodalomtörténész-nemzedék egyik legsokoldalúbb alakja. Tizenkét éve kutatja Kosztolányi Dezső életét: a kétkötetes életrajzi mű megjelenés előtt áll; részleteit rendszeresen közli az Alföld folyóirat. Ám nem csupán elemzője a Kosztolányi-életműnek: regényt is írt róla. Ez az első szépirodalmi mű, amelynek főhőse Kosztolányi Dezső, akit kortársai annak idején csak Desirének hívtak.