A hiányzó polgárság

Grendel Lajos szlovákiai magyar író a nyolcvanas években az Éleslövészet című regényével posztmodern fordulatot hozott a kisebbségi irodalomban. Felbontotta a realista hagyományt. Aztán mégis elkanyarodott az újító, radikális formától.

2016. június 13., 09:45

A Rossz idők járnak című új novelláskötetében – amelyet a Kalligram Kiadó jelentetett meg – a kisebbségi lét abszurditását és a szocializmus banalitásait mutatja be.

– Ezek a novellák a hatvanas évekbe nyúlnak vissza. Pontosabban a klasszikus novelláig, amelynek van cselekménye meg befejezése is. Novelláimban nem egyszerűen magánéleti elfojtásokról van szó, hanem történelmi, szociológiai, sőt ontológiai elfojtásokról is, amelyek mind összefüggnek. Például 1968 sincs még kibeszélve. De ezt már a következő regényem is érinti, amely jövőre jelenik meg. Nem lesz valami kellemes olvasmány.

Grendel kései pályaszakaszát a leszámolás, a számvetés, a hiábavalóság jellemzi. A felvidéki középosztálybeli polgárság felmorzsolódása, a tradíciók elporladása. Pozsony egyszerre otthonos és idegen számára.

– Új kötetében Grendel felidézi a múlt örömteli történéseit, majd az emlékeket keserűségbe fojtja. Nála azonban nincs feloldható tragikum: helyére a szorongató léttapasztalat kerül. A hiábavalóság. Mégis fellelhetjük az elmélyülő keserűségben korai nyelvezetét, életszeretetét is – jegyezte meg a 168 Órának Mészáros Sándor irodalomtörténész, a Kalligram főszerkesztője.

A Könyvhéttel kapcsolatos cikkeinket itt találja. Kattintson!