Dakoták és Auschwitz – ezekért a poénokért vonhatták vissza Aranyosi Péter humorista Karinthy-gyűrűjét?
Aranyosi Péter 2017-ben kapott Karinthy-gyűrűt az MTVA-tól, de már nem birtokolhatja többet. Ehhez köze lehet a dakotáknak és úgy tűnik, Auschwitznak is.
Az MTVA Sajtó- és Marketingirodája hétfőn adott ki közleményt arról, hogy gyűlöletkeltésre és az előítéletek erősítésére alkalmas megnyilvánulásai miatt a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap visszavonta az Aranyosi Péter humorista részére 2017-ben adományozott Karinthy-gyűrűt.
A közlemény Aranyosi Péter Karinthy-gyűrűjéről
A közlemény felszólítja Aranyosi Péter humoristát, hogy többet ne nevezze magát a Karinthy-gyűrű kitüntetettjének. A szankció indokaként a közlemény a következőket nevezi meg:
„Aranyosi Péter humorista az elmúlt időszakban többször is olyan kijelentéseket tett nyilvánosan, amelyek nemcsak ízléstelenek és kirekesztőek voltak, de súlyosan sértették egyes nemzetiségek és népcsoportok méltóságát. Megnyilvánulásai alkalmasak voltak gyűlölet szítására, az előítéletek erősítésére – mindezt a humor köntösébe bújtatva.”
A közlemény nem nevez meg konkrét példát, hogy mi lehetett Aranyosi Péter bűne, de azért sejthető, hogy mit nyilvánított gyűlöletszításra alkalmasnak az MTVA.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Szórakozás
2023. július 15., 06:23
Nagy Alekosz kiakadt, mert beszóltak neki egy műsorban. Válaszában jól kiosztotta a humoristákat.
Aranyosi Péter Erdélyben és a Partizánban
A Karinthy-gyűrű visszavonásának egyik indokolt alapja lehet az egyik mondat, ami az Erdély TV-nek tavaly év végén adott interjúban szerepel. Az alább visszanézhető adásban, rögtön a harmadik percben Aranyosi Péter a következőképpen beszél egy erdélyi fellépésére vezető útról:
„...Már odacsapok a lecsónak, mert hát ugye jössz, ugye hogy egy falu – egy cigány, egy falu – egy cigány, egy falu – egy cigány, egy lovaskocsi… tehát meg lehet tébolyodni, hogy nincs autópálya.”
A mondat általánosító módon állítja szembe a cigány származású embereket és a modern közlekedést, gúnyos hangvételében pedig azt a benyomást kelti, mintha a roma jelenlét lenne a civilizáció hiányának metaforája. A többszörös ismétlés, valamint a „meg lehet tébolyodni” kifejezés olyan stíluselemek, amelyek a humor álcája mögé rejtve kirekesztő üzenetet közvetítenek. Az ilyen típusú megnyilatkozások sérthetik a roma közösség méltóságát, és alkalmasak lehetnek a társadalmi előítéletek megerősítésére. Érdekes módon a fentiek után Aranyosi Péter azt a kérdést is megkapja, hogy székelyvicceket is szokott-e mondani, de azt mondja, hogy nem.
„Székelyviceket nem szoktam egyáltalán. Én dakotavicceket szoktam mondani, amik régen vagy zsidóviccek voltak, vagy székelyviccek – inkább maradjunk ebben.”
– mondja Aranyosi Péter az alábbi interjúban, és hogy a dakoták alatt kiket kell érteni, az hamarosan világos lesz.
A 24.hu ugyanis egy másik példát is talált, ők egy májusi interjúban találtak kifogásolható részletet:
„A humorista a Partizánnak nyilatkozva «dakotákként» hivatkozott a romákra, illetve azt mondta, hogy annak idején mindenki tudta róluk a miskolci moziban, hogy tetvesek. Gulyás Márton műsorvezető később nyilvánosan bocsánatot kért az elhangzottakért.”
Erről az interjúról van szó.
Frissítés: Aranyosi Péter a Mikroszkóp Színpadon
Amint arra egy olvasónk felhívta a figyelmet (ezúton is köszönjük!), a Tett és Védelem Alapítvány, azaz a TEV.hu egy harmadik esetet vett észre, ez márciusi. Aranyosi Péter ekkor Hevesi Tamás podcastjának a vendége volt, és itt az került szóba, hogy egyszer a Mikroszkóp Színpadon volt konferanszié egy műsor erejéig. Ezzel kapcsolatban így beszélt:
„Nagyon be voltam rosálva előtte, hogy azért mégis. Mert a Mikroszkóp Színpadnak ugye volt egy akkori közönsége, ahol tulajdonképpen hát ilyen Auschwitzből szökött zsidó nénik voltak a nézőtéren. Na most azért azokat megnevettetni azért az nem kis kihívás.”
Ezt az interjút pedig itt lehet visszanézni.
(Kiemelt kép: YouTube/Erdély TV)
