Így bukhat be az átláthatósági törvény

Egyre kérdésesebb, mi lesz az úgynevezett átláthatósági törvény sorsa: Magyar Levente, a magyar Külügyminisztérium államtitkára szerint egyáltalán nem biztos, hogy a korábban elhalasztott javaslat valaha visszakerül a parlament elé.

2025. június 19., 15:55

Szerző:

A londoni magyar nagykövetség rendezvényén Magyar Levente azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy az átláthatósági törvény körüli belső viták és feszültségek miatt döntöttek a törvénytervezet visszavonása mellett. A parlament június közepén szavazott volna a sokat vitatott törvényről, amely kritikusai szerint civil és társadalmi szervezetek ellehetetlenítését célozta, ám az utolsó pillanatban bejelentették a halasztást.

Magyar szerint legkorábban ősszel kerülhet újra napirendre a kérdés, de mint fogalmazott:

Nem vagyok biztos benne, hogy valaha is újra előkerül.

Megerősítette, hogy semmilyen határozott döntés nem született arról, visszahozzák-e a javaslatot. A törvény parlamenti vitáját és szavazását Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője halasztotta el hivatalosan. A nemzetközi nyomás is szerepet játszhatott a lépésben, különösen, hogy a törvény kritikusai szerint az jelentősen korlátozta volna a külföldről támogatott szervezetek mozgásterét, és újabb lépés lett volna a civilek ellehetetlenítése felé.

Ezt takarja az átláthatósági törvény

De mi is az az átláthatósági törvény, és a közvélemény szerint miért aggályos a tervezet? Nos, a múlt kedden Halász János fideszes országgyűlési képviselő által benyújtott „A közéleti átláthatóságról” szóló törvényjavaslat értelmében új, intézményesített eszközökkel korlátoznák azon szervezetek működését, amelyek a jogalkotó szerint külföldi forrásból befolyásolják a magyar közéletet, és ezzel veszélyeztetik az ország szuverenitását. A javaslat a korábbi, hasonló célú szabályozásoknál részletesebb intézkedési keretet ad:

  • külön nyilvántartási rendszert vezet be az érintett szervezetekre,
  • kötelezettségeket ír elő számukra,
  • beavatkozási jogkört biztosít az államnak a pénzügyi mozgásaikba,
  • és új eljárási szabályokat határoz meg az ellenőrzésükre.

A javaslat szövege alapján azokra a szervezetekre terjed ki, amelyek külföldi forrásból – közvetlenül vagy közvetve – anyagi támogatást kapnak, és e támogatás segítségével olyan közéleti tevékenységet folytatnak, amely a törvényalkotó értelmezése szerint képes befolyásolni demokratikus folyamatokat. 

(Nicolas Economou / NurPhoto / NurPhoto via AFP)