Így bukhat be az átláthatósági törvény
Egyre kérdésesebb, mi lesz az úgynevezett átláthatósági törvény sorsa: Magyar Levente, a magyar Külügyminisztérium államtitkára szerint egyáltalán nem biztos, hogy a korábban elhalasztott javaslat valaha visszakerül a parlament elé.
A londoni magyar nagykövetség rendezvényén Magyar Levente azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy az átláthatósági törvény körüli belső viták és feszültségek miatt döntöttek a törvénytervezet visszavonása mellett. A parlament június közepén szavazott volna a sokat vitatott törvényről, amely kritikusai szerint civil és társadalmi szervezetek ellehetetlenítését célozta, ám az utolsó pillanatban bejelentették a halasztást.
Magyar szerint legkorábban ősszel kerülhet újra napirendre a kérdés, de mint fogalmazott:
Nem vagyok biztos benne, hogy valaha is újra előkerül.
Megerősítette, hogy semmilyen határozott döntés nem született arról, visszahozzák-e a javaslatot. A törvény parlamenti vitáját és szavazását Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője halasztotta el hivatalosan. A nemzetközi nyomás is szerepet játszhatott a lépésben, különösen, hogy a törvény kritikusai szerint az jelentősen korlátozta volna a külföldről támogatott szervezetek mozgásterét, és újabb lépés lett volna a civilek ellehetetlenítése felé.
Ezt takarja az átláthatósági törvény
De mi is az az átláthatósági törvény, és a közvélemény szerint miért aggályos a tervezet? Nos, a múlt kedden Halász János fideszes országgyűlési képviselő által benyújtott „A közéleti átláthatóságról” szóló törvényjavaslat értelmében új, intézményesített eszközökkel korlátoznák azon szervezetek működését, amelyek a jogalkotó szerint külföldi forrásból befolyásolják a magyar közéletet, és ezzel veszélyeztetik az ország szuverenitását. A javaslat a korábbi, hasonló célú szabályozásoknál részletesebb intézkedési keretet ad:
- külön nyilvántartási rendszert vezet be az érintett szervezetekre,
- kötelezettségeket ír elő számukra,
- beavatkozási jogkört biztosít az államnak a pénzügyi mozgásaikba,
- és új eljárási szabályokat határoz meg az ellenőrzésükre.
A javaslat szövege alapján azokra a szervezetekre terjed ki, amelyek külföldi forrásból – közvetlenül vagy közvetve – anyagi támogatást kapnak, és e támogatás segítségével olyan közéleti tevékenységet folytatnak, amely a törvényalkotó értelmezése szerint képes befolyásolni demokratikus folyamatokat.
(Nicolas Economou / NurPhoto / NurPhoto via AFP)