Ön tudja, mi az az átláthatósági törvény? Ha nem, most elmagyarázzuk!
A parlament igazságügyi bizottsága váratlanul megtárgyalta, majd az Országgyűlés elé küldte az átláthatósági törvényjavaslatot. Így a civileket és a független sajtót teljesen ellehetetlenítő tervezetet hamarosan megszavazhatják.
A parlament igazságügyi bizottsága hétfő délelőtt tárgysorozatba vette „a közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot, így a törvényjavaslat máris a parlament plenáris ülése elé kerülhet – számolt be róla a 24.hu. A lap szerint az Országgyűlés előzetes napirendje szerint az általános vitát ma tartják az egyéni képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslatról, míg június 10-én szavazhatnak is róla. Pócs János fideszes képviselő ugyanakkor múlt vasárnap viszont azt mondta, hogy az átláthatósági törvény javaslatáról kivételes eljárásban már a héten dönthetnek róla a képviselők.
Ezt takarja az átláthatósági törvény
De mi is az az átláthatósági törvény, és a közvélemény szerint miért aggályos a tervezet? Nos, a múlt kedden Halász János fideszes országgyűlési képviselő által benyújtott „A közéleti átláthatóságról” szóló törvényjavaslat értelmében új, intézményesített eszközökkel korlátoznák azon szervezetek működését, amelyek a jogalkotó szerint külföldi forrásból befolyásolják a magyar közéletet, és ezzel veszélyeztetik az ország szuverenitását. A javaslat a korábbi, hasonló célú szabályozásoknál részletesebb intézkedési keretet ad:
- külön nyilvántartási rendszert vezet be az érintett szervezetekre,
- kötelezettségeket ír elő számukra,
- beavatkozási jogkört biztosít az államnak a pénzügyi mozgásaikba,
- és új eljárási szabályokat határoz meg az ellenőrzésükre.
A javaslat szövege alapján azokra a szervezetekre terjed ki, amelyek külföldi forrásból – közvetlenül vagy közvetve – anyagi támogatást kapnak, és e támogatás segítségével olyan közéleti tevékenységet folytatnak, amely a törvényalkotó értelmezése szerint képes befolyásolni demokratikus folyamatokat.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2025. május 18., 20:37
Vasárnap tüntetés volt a Kossuth téren, az emberek az átláthatósági törvény ellen demonstráltak.
Itthon
2024. február 17., 13:48
Péntek este a budapesti Hősök terére várták azokat, akik hajlandók felemelni a hangjukat az áldozatok védelme, az átláthatóság, az emberi tisztesség és az őszinte társadalmi párbeszéd érdekében. A felszólalók közt volt Pottyondy Edina is, aki azt mondta, „Odakinn most szörnyek járnak. Szörnyek, akik a gyerekek helyett a bántalmazókat segítették.”
Külföld
2023. január 17., 20:11
Minden európai uniós intézménynél növeli kell az átláthatóságot és a korrupcióellenes fellépést, decemberben ugyanis uniós tisztségviselők bűncselekménygyanús cselekedeteteket követtek el, ami a bizalom megszakadásához vezetett – jelentette ki Ylva Johansson uniós belügyi biztos Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén kedden.
Összességében tehát a törvényre hivatkozva az állam listázná az egyéb lehetőség híján külföldi támogatást igénybe vevő civileket, ami megtiltaná számukra, hogy a jövőben magánszervezetektől fogadjanak el egyszerű adományokat, de nem gyűjthetnének adó 1%-ot sem.
Ezt gondolja a kormány a tervezetről
Az átláthatósági törvénytervezet az elmúlt időszakban heves tiltakozást váltott ki, múlt vasárnap meg is telt a Kossuth tér tüntetőkkel. (Az eseményről szóló tudósításunkat itt olvashatja el.) Ám ez a kormánypártokat nem igazán hatotta meg, így Halász János egy sajtónyilatkozatban kijelentette, a javaslat célja, hogy megerősítsék az ország szuverenitását, és biztosítsák az átláthatóság jogi, intézményi garanciáit. Szerinte nem nézhetjük tovább, hogy a külföldről finanszírozott szervezetek folytassák az elmúlt évek gyakorlatát, és a szuverenitást veszélyeztetve befolyásolják a magyar közéletet.
Miért volt „szükség” valójában a törvényjavaslatra?
A törvénytervezet előzménye Orbán Viktor március 15-i beszéde, melyben kifejtette, az ünnepi összesereglés után hamarosan jön az ünnepi nagytakarítás. „Hiszen átteleltek a poloskák, a korrupt dollárokból megvettek politikusokat, bírókat, civileket, újságírókat, akik pénzért a birodalom szekerét tolják” – mondta. A kormányfő közölte, 1848-ban császármadarak ültek a nyakunkban, most pedig Weber-fiókák kárognak a fejünk fölött.
Emellett az új törvénynek az is kiváló táptalajt jelent, hogy 2022-ben a Fidesz szerint „az ellenzéki pártszövetség kampányát dollármilliókból törvényellenesen külföldről finanszírozták”. Erre hivatkozva az Állami Számvevőszék el is marasztalta az ellenzéket, és súlyos pénzbírságot is fizettettek velük, ám az ügyben nem is minden hatósági eljárás, nyomozás zárult le, az ellenzéki pártok pedig vitatták a vádakat. Akárhogy is, a törvény preambuluma bátran arról ír, hogy „bebizonyosodott, hogy egyes hazai civil és gazdálkodó szervezetek a részükre más állam, külföldi szervezet vagy személy által nyújtott finanszírozáson keresztül a hazai közélet befolyásolásának, külföldi érdekek mentén való alakításának eszközévé váltak”. Amely helyzet jogszabályalkotásért kiáltott.
Az Európai Tanács közleményt adott ki
„A mostani tervezet szerint ez a törvény lehetetlenné tenné a civil szervezetek és a független média működését, sőt, a létezését is. Igazságtalan és aránytalan támadás ez a magyar állampolgárok egyesülési szabadsághoz való joga ellen. Ha a törvényt elfogadják, az sérti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit, amelyeket az emberi jogokkal és alapvető szabadságjogokkal kapcsolatban vállalt.” – közölte a törvénytervezet kapcsán az elsősorban emberi jogokkal foglalkozó Európa Tanács parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága, a PACE. A 24.hu szerint ez a bizottság felelős azért, hogy az Európa Tanács tagországai betartják-e a kötelezettségeiket, amelyeket az Európa Tanácshoz csatlakozáskor vállaltak. Az európai testület bizottsága emellett felszólította a magyar parlamentet, hogy függesszék fel a tervezet tárgyalását és működjenek együtt a Velencei Bizottsággal a vizsgálatában.
(Kiemelt képünkön Orbán Viktor miniszterelnök látható. Forrás: Ercin Erturk / ANADOLU / Anadolu via AFP)
