Szabadságkomfort
Nem akar elmenni Tóth Gitta – született Bauer Margit – Pina Bausch vígszínházi vendégtáncára. Gitta színészlánya nem tágít, úgyhogy anyja mégis vele tart, bár akkor sem hajlandó kilépni szabadságkomfortjából, fűzős kismamacipőjében megy és a kék virágos otthonkájában. Aztán hosszan zokog az előadás végén.
Önmagát látja „a szenvedélyeinek kiszolgáltatott, vakként bolyongó és minduntalan a takarásnak csapódó táncosnőben”. Hazafelé elnézést kér lányától a fűzős cipő miatt.
Kis epizód Sándor Erzsi regényéből: Anyavalya (Park Kiadó). Anya-lánya történet. Bauer Margit az ő édesanyja. Egy zsidó proletár asszony, aki szentül hitte, hogy a műveltség megkülönbözteti őt a többi Haller utcai embertől, aki mindig képes volt a borzalmak fölé emelkedni, s aki arról ábrándozott, egyszer majd utcatábla lesz a nevével.
– A Szegény anyám, ha látnám című könyvem sikerét mindenki nekem tulajdonította. És én mindig elmondtam az olvasótalálkozókon: nem lettek volna ilyen remek ötleteim, hogyan kell bátorrá nevelni egy vak gyereket, ha az anyám nem lett volna olyan, amilyen. Unikális. Másfelől: mi egy zsidó proletár család voltunk. Ezt a típust többnyire nem ismerik – csak a zsidó nagypolgárokról sejtenek valamit. Én meg azt gondoltam, elmondom, amit tudok – említi Sándor Erzsi a 168 Órának.
A Könyvhéttel kapcsolatos cikkeinket itt találja. Kattintson!
